Miért csak az öregek járnak klasszikus zenei koncertekre, meg operába?

Ez összetett kérdés. Megváltozott a társadalom az utóbbi 20-30 évben, az utóbbi 5-10 évben különösen. Nincs igény a társadalomban arra, hogy művelődjünk, nem csak a 10-en, 20-on éves korosztályban, hanem a 30-40-esben sem. Előtérbe kerültek a hozzáadott (művészi értéket) kevésbé tartalmazó, háttérben hallgatható, vagy éppen a #9 hozzászólásában vázolt igényeket kielégítő, relatíve primitív ütemek és dalszövegek. Ezt mind tetézi, hogy ma már bárki bármilyen zenei tartalomhoz hozzájuthat ingyen. Ingyen sosem kaptál minőséget, felhígult a szakma, ami találkozik az igényekkel. Hogy tudna mérhető arányban maradni azon fiatalok száma egy ilyen társadalomban, akiket érdekel a klasszikus zene vagy az opera?

Az is igaz amit a #6 írt. Én 31 éves vagyok, diszkó és rap zenén meg az egyéb elektronikus zenei műfajok legszélsőségesebb példányain nőttem fel. Ma körülbelül 50%-ban hallgatok klasszikus koncertfelvételeket és rock-blues-jazz zenét. 20-as évem végére értem meg annyira, hogy elkezdtem érezni az igényt a klasszikus zenére. Az opera továbbra sem vonzó, de lehet hogy 5 vagy 10 év múlva már arra is lesz igényem.

Még valamit hozzátennék, hogy nehéz klasszikus vagy bármilyen komolyzenei koncertre, előadásra jegyet venni, mert pillanatok alatt elfogy. Budapesten. Vidéken kb. nincs is lehetősége ilyen kikapcsolódásra az embereknek.

Aki pedig a sznobizmussal azonostíja a klasszikus zenét, annyira nincs képben, hogy zeneművészeti ismeretei egyenlők a nullával a szó szoros értelmében. Azt sem érti amit ő rendszeresen hallgat, sem hangszerelés, dallam, sem mondanivaló szinten.

Mindenhova az öregek járnak, mert nekik erre van idejük. Színházba, koncertekre, vagy utazásokra főleg öregek mennek, mert sokáig tart és a fiatalok nehezebben szakítanak erre időt.

Egyébként meg érteni is kell. A populáris zene egyszerű, rövid, könnyen megérthető, így először ez jut el mindenkihez. De aztán az ember egy idő után kevésnek és unalmasnak érzi és olyat keres, ami összetettebb, jobban felkelti az érdeklődését. Kezdetben például gyakran hallgattam komolyzenei feldolgozásokat és azért tetszettek, mert a hangzásviláguk jóval összetettebb. Ma már hánynék tőle, mert szanaszét van trollkodva, inkább hallgatom az eredetit. Persze az olvasással is úgy van az ember, hogy először rövid történeteket olvas, aztán csak idővel jön meg az igény arra, hogy inkább a hosszú történetek kellenek.

irodalmi példával élve:

egyesek egész életükre leragadnak az Ablak Zsiráfnál, kevesen jutnak el Senecáig...