Melyik együttesben/zenészben csalódtatok a legnagyobbat? És miért?

Nekem tizenéves koromban volt egy ilyen csalódásom, mégpedig Bono, a U2 énekese. A Joshua Tree albummal ismerem meg a U2-t és akkor még egy külsőségektől mentes, egyszerű, őszinte képet sugároztak (legalábbis akkor én így gondoltam), és ez nekem akkor nagyon szimpatikus volt. Majd pár éven belül Bono gyökeres fordulatot vett és átváltott egy amerikai típusú rocksztár imidzsre (legalábbis akkor én ilyennek láttam), és ez nagy csalódást okozott. Most már így visszatekintve kicsit másképp látom a dolgokat, úgy gondolom már eleve nem voltak túl őszinték, valószínűleg mindig is jól ráéreztek arra, hogy az aktuális célközönségük mit vár el, és mivel lehetnek még népszerűbbek.

A másik ilyen csalódás, amit viszont nem éltem át "valós időben", az Phil Collins és a Genesis. Én őket már popzenei slágergyárosként ismertem meg, és csak később tudtam meg, hogy valaha csináltak igazán igényes és jó zenét is, és hogy Phil Collins az éneklés mellett fantasztikusan jó dobos is, de ezt a tehetségét akkor már jó ideje elhanyagolta. Amikor megismertem azokat a nagyszerű albumokat, amiket Phil Collins a Genesissel a 70-es években csinált, akkor éreztem azt, amit nem is csalódásnak, hanem inkább dühnek vagy felháborodásnak lehetne nevezni, hogy te jó ég, ezektől a csodálatos zenéktől hogy süllyedhettek az Invisible Touch-ig és hasonlókig.

Manowar. A gitáros Karl Loganről kiderült, hogy iszonyatos mennyiségű gyerekpornót tárol. Amikor ez nyilvánosságra került, a zenekar többi tagja teljesen elfordult tőle.

Egyrészről számomra hihetetlen, hogy a kb.30 év alatt, amíg közösen zenéltek, turnéztak ez nem derült ki róla a zenekaron belül.

Másrészről ha akkora nagy metal testvérek, mint amekkorának hirdetik magukat, hogy tagadhatják meg egyik pillanatról a másikra a "testvérüket"? Persze azt értem, hogy el akarnak határolódni a bűncselekménytől, de ezt vagy korábban kellett volna, vagy beismerni a bűnrészességet.

3

Mint Ian Watkins ( Lostprophets) bár ő nem " csak" képeket gyűjtött. Megdöbbentett,milyen féreg,pedig jó zenéket csináltak és szerettem a hangját.

Nagy Feró. Amiért szeretem, az nem a zenéje, vagy az intelligenciája volt, hanem a tökös rendszerkritikussága. Mielőtt bárki félreértené, Feró nem antikomcsi, antiszoci volt, hanem rendszerellenes, rendszerkritikus. Anno egy középiskolából ki is rúgtak amiatt, mert a Beatrice nem fért össze a gondolatvilággal. Mióta Feró talált egy ízletes anust, azóta erre már nem feltétlenül vagyok büszke.

Ákos nálam is fordulat, de benne nem csalódtam, mert bár a zenéjét bírtam eleinte, a zenésszel nem foglalkoztam semmilyen szinten. Valahol az Indiántánc után veszítettem el az érdeklődésemet a zenéje iránt, ma meg már őt is csak propagandistának tartom.