A Szovjetunióban annak idején miért volt ilyen kevés rockegyüttes?

Mihez képest kevés? A USSR népességének nagy része még falun élt vagy épp semmiből felhúzott iparvárosokba kényszerítették őket, persze hogy más dolgok foglalkoztatták a lakosságot, mint a sokad generációs urbánus liverpool-i dokkmunkások gombafejű leszármazottait, de hogy egyáltalán ne lettek volna hippik majd rockerek a Szovjetúnióban vagy a szélesebb szocialista blokkban az erős túlzás. Azok a fiatalok akik tanultak zenélni elég hamar rákaptak a könnyűzene új ágainak ízére, mindenféle táncdalfesztiválokból aztán később rendes zenekarok és rockzene is lett. S igen, persze ott volt a némiképp elnyomó államhatalom is ami nem nézte jó szemmel a lazább zenei keretekkel járó lazább stílust, de a '80-as évekig és a punk kezdetéig egyik szocialista államban sem igazán gáncsoltak el egész mozgalmakat, legfeljebb kipécéztek egy-egy átlaghoz képest szélsőséges együttest, a többiek meg konkrétan állami pénzeken turnézhattak. Ebből a szempontból Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia volt a legszabadabb - nekünk ugye itt volt az Illés, Omega, Metro, Hungária, Syrius* -, a jugóknál meg konkrétan óriási Beatles-láz volt amiből aztán egy elég sajátos pop-és jazz kultúra nőtt ki.

Konkrétan a Szovjetunión belül a legfőbb probléma nem is feltétlen a többi szocialista államhoz képest erősebb tiltásból eredet hanem az időszerűségből és a területi megosztottságból. Folyamatosan 3-4 év késésben voltak pl. a hazai szcénához képest - ami persze önmagában is ugyanennyit késett a nyugatihoz képest, így nem nehéz összeadni, hogy mikor itthon már indult a metál hullám ők még akkor tartottak a Zeppelin meg Purple első hard rockosabb korszakánál. Másrészt míg a Baltikumban vagy Leningrád környékén talán kicsit előrébb járhattak, de ugye a Kaukázusba ebből annyira nem jutott semmi, hogy ott még ma is a folk/mulatós pop zene az egyetlen dolog amit ismernek, egy Tbiliszi heavy metal banda valószínűleg nem sok rajongónak tudott abban a közegben kommunikálni, mondhatni nem volt meg a kellő igény és befogadókészség sem a hallgatóság részéről erre a zenére, tényleg csak kb. 4-5 nagyobb múltú orosz város környékén alakultak ki zenei forrópontok.

*Pl. a KEX vagy Syrius azért is jó példa, mert őket sem tiltották be, hanem maguk a tagok döntöttek az emigráció mellett.

"de ugye a Kaukázusba ebből annyira nem jutott semmi, hogy ott még ma is a folk/mulatós pop zene az egyetlen dolog amit ismernek, egy Tbiliszi heavy metal banda valószínűleg nem sok rajongónak tudott abban a közegben kommunikálni, mondhatni nem volt meg a kellő igény és befogadókészség sem a hallgatóság részéről erre a zenére"

azóta egyébként a Kaukázus térségében is sokat változtak a dolgok. a kétezres évtized végén voltam egy partnerprogramon Örményországban, és a huszon-harmincéves felnőtteknél a hétköznapok része volt, hogy System Of A Down szól