Gáz, a tinédzserként nem szeretem a rapzenét?

Na kezd kibújni a szög a zsákból.

Én akkor pár kérdést meg engednék magamnak. Miért nézed le az egész rap műfajt? A rock zenékben nem káromkodnak? Miért igénytelen? Szerinted mi az igényes zene? Valamint, már bocsánat a közhelyességért de ki vagy te, hogy ezt eldöntsd?

Igazából elbújtál az "ez csak a saját véleményem" dolog mögé de közben egyenesbe fikázol egy műfajt amiről kb semmit nem tudsz és lejövős, hogy te viszont gáznak tartod azokat akik rappet halgatnak. Az ilyen viselkedésből jön a "hater" kifejezés is :D

Ezzel én is így voltam, mint a kérdező. Ki nem állhattam a rapet, és bár meghallgattam pár dalt, egyszerűen elképzelhetetlennek tartottam, hogy a kortársaim e szemét hallgatását élvezik, sőt, hogy egyáltalán képesek ezt zenének nevezni.

Valamikor február vége felé hallottam meg véletlen folytán egy "Helpless" című dalt, és mikor utána néztem, döbbenten láttam, hogy egy Hamilton c. musicalből van. Vonakodva bár, de végighallgattam a musicalt (próza nincs is benne, csak dalokból áll, összesen 46-ból). És imádtam! Azóta is képtelen vagyok megunni, ezt hallgatom éjjel-nappal, illetve ennek hatására nem egy musicalt szerettem meg. Abszolút kedvencem lett ez a musical, soha nem rajongtam még ennyire valamiért, sőt, nem túlzok, ha azt mondom, hogy nem is rajongtam igazán semmiért, egészen a Hamiltonig. És mi váltott ki belőlem ekkora érzelmeket? Egy musical, tele rappel. :D

Oké, a műfaj többi képviselőjét továbbra is képtelen vagyok elviselni. De bebizonyosodott, hogy van rap, ami tetszik. Minden Hamilton dal lenyűgöző, és nem csak azért, mert a téma kompenzálja a stílust. Tényleg szeretem, sőt, imádom, már lassan a szívem is a My Shot ritmusára ver.

Szóval szerintem nem kéne lehurrogni az egész műfajt, és kijelenteni, hogy te bizony utálod. Mint az én példámból is látszik, lehet, hogy lesz dal, ami majd tetszeni fog neked is. Nincs semmi baj azzal, hogy más az ízlésed, de azért nyitottak kell lenni az új dolgokra is. :)

16/l