Melyik életed legfontosabb három lemeze?

Nem szeretnék olyan típusú magánéleti dolgokba belemenni, mint hogy "jajj, ekkor szakítottam a barátnőmmel és állandóan a 808s and Heartbreak szólt a lejátszómban, tehát ez egy nagyon fontos lemez az életemben", ehelyett inkább azokat a felvételeket sorolom, amik az ízlésem alakulásában játszottak fontos szerepet.

The Beatles - Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band

Ugyan nem ez a kedvenc Beatles albumom, szerint még túl is van értékelve, de egyértelműen jó album és kiskamasz koromban ennek hatására kezdtem el zenével foglalkozni.

Radiohead - Kid A

Nos, miután felfedeztem a Beatlest, egy ideig megmaradtam a rockzene területén. Először a nagy mainstream klasszikusokat és a metalt fedeztem fel (pl. Led Zeppelin), majd tovább haladtam az underground, alternatív/indie és kísérletibb rockzenék felé. Végül a Kid A hatására, kb. 15 évesen új zenei dimenziók is megnyíltak előttem. Átlépve a rockzene határait elkezdtem felfedezni az elektronikus zene, a jazz és a hip hop világát.

Miles Davis - On the Corner/Dark Magus

Na jó, a jazz megismerése azért nem ment könnyen. Miután kezdetben olyanokkal próbálkoztam, mint pl. a Kind of Blue, úgy gondoltam, hogy a jazz az én fülemnek nem túl izgalmas. Persze biztos izgalmas lett volna már akkor is, ha rendelkeznék akadémiai szintű zenei ismeretekkel de nem ez a helyzet. Mivel gondolom, hogy már akkor is poptimistának számítottam, nem adtam fel és tovább kutattam. Végül Miles Davis hetvenes évekbeli elektromos periódusa vonzott be a jazz világába, főleg az On the Corner és a Dark Magus koncertlemez, amik elképesztő energiával vannak tele. A lelkem megnyugodott, hogy mégis csak van olyan jazz is, amit az én műveletlen, rockhoz szokott fülem is képes befogadni. Majd ahogy idősödtem és egyre érettebb lettem (ettől most olyan öregnek érzem magam, pedig csak 20 és 30 között vagyok), végül sikerült megkedvelnem a jazz többi típusát is.

Iron Maiden - Live after Death

Chicane - Behind the Sun

RMB - This World is Yours

Sia - Colour The Small One

Slayer - Reign in Blood

Dream Theater - Octavarium.

Leginkább azért mert ezek befolyásoltak legjobban zenei ízlésben.

Colour The Small One esetén vált számomra fontossá a szöveg ismerete és első albumuk egyike amit lefordítottam és kiveséztem, ezek mellett azért elég változatos hangszeres játék van a zenék mögött így inkább efelé haladtam mint az elektromos zenei irányba.(a lemez hangulatát később a Doom Metal egyes albumaiban felleltem)

Reign In Blood nem kell bemutatni őket, számomra az első igazán élvezetes extrém metal album és a mai napig egyben átfutom.

Hihetetlen technikailag, a szövegek is briliánsak, szinte már líraiak.Sebesség, energia és agresszió, minden megvan ami egy Slayer albumon megtalálható.(később ezeket a jegyeket bővítettem, Death metal és egyéb extrém zenei műfajok felé(is)fordultam)

Octavarium, elsőnek unalmasnak tűnt egy 24 perces szám de felkeltette az érdeklődésem, így 10. hallgatásra(illetve egy koncert is közre játszott), nem csak a címadót hanem az egész albumot megszerettem.

Ebben minden benne van amit egy albumtól elvárok:energia,kellően hosszú de nem vontatott,nagyon jó vokál,technikailag ők az egyik legjobb albumot rakták le, a klasszikus zenei hatásáról nem is beszélve, tökéletes szöveg ami az utolsó számra összeáll egy teljes képpé.(ennek hatására ragadtam gitárt és valahogy megnyílt előttem a sokoldalú prog zene világa, ami egészen a 70-es évekig röpített vissza)

Nyilván fel tudnék sorolni más lemezeket is, de ezek mind-mind mérföldkövek voltak és kevés másik albumról mondhatom el ezt.

Linkin Park - Hybrid Theory

Az legelső nu metál album, amit megszerettem tizenéves koromban a 2000es évek környékén és még mindig, 31 éves fejjel, közel 20 év után sem tudom egyszerűen megunni. Sok jó emlék fűz hozzá, és a számomra kedvelt nu metal műfajnak talán ez a legjobb albuma, amit valaha hallottam.

Korn - Follow the Leader

Amikor először meghallottam a Freak on a Leash-t, leesett az állam. Nagyon szeretem a többi régi albumjukat is, de ez az album elejétől a végéig egyszerűen zseniális a számomra. Elég fura képet festhet ez a gondolat, de szerintem én nyugdíjasként is ezt fogom hallgatni orrba-szájba...

Earth to Andy - Sticks the Landing

Egy elég ismeretlen zenekar még ismeretlenebb albuma és nem is értem, hogy lehet ennyire ismeretlen egy ilyesfajta album. Közel sem olyan kategória, mint az első 2, lágyabb, érzelemdúsabb, viszont számomra ez az album jelenti a szabadságot zenébe foglalva. Bakancslistámon van, hogy ha egyszer valahova elmegyek nyaralni kocsival akár haverokkal, vagy akár csak egymagam egy kis rövid időre, ez a zene kell, hogy szóljon útközben.