Kovács Ákos szerintetek is egy nagy seg*fej?

11: épp ezt írtam...hogy nem azt mondta az Ákos sem hogy NEM KERESHET annyit egy nő mint egy férfi. ez valóban diszkrimináció volna. munkaügyesként kívülről fújom az egyenlő bánásmód követelményét ne aggódj ;) Ákos sem arra gondolt nyilván hogy ne keressenek ugyanannyit hanem hogy egy nő ne keseredjen el ha nem keresi meg ugyanazt a pénzt...nem tudom nem érzed a különbséget mert alapból ki akarod őt forgatni.

nekem ő semleges, így én objektívan olvasva az interjút, egyből úgy értelmeztem, ahogyan én írom, és nem úgy értelmeztem hogy ő azt állítja aki nő, menjen szülni és ne keressen milliókat...nem értem miért kell ezt kihallani belőle...illetve értem én..a média kiforgatja ti meg benyaljátok.

aki meg sír rí hogy nincs pénze gyereket vállalni: nem egy fizetésből kell gyereket vállalni, csak épp amikor meg a házasságról papolunk meg a hagyományos család modellről, le vagyunk szólva hogy a házasság elavult intézmény...na de annyiban még is csak jó ha két ember két fizetésből él, mert úgy igen is lehet gyereket vállalni...csak a sok szingli tyúk hajta pénzt és úgy gondolja majd szül 40 évesen csak akkor meg már nem talál normális gondolkodású férfit, mert azok 30 évesen megállapodnak. sekni nem kéri hogy a semmire szülj...felelősséget kellene merni vállalni, férjhez menni, és két fizetésből családot alapítani.

Ahol meg két fizetésből sem telik rá...tanulni kellett volna..

Kb. idézem: "A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a fériak... Nem az a dolguk? Mi a dolguk a nőknek?... Hát mondjuk a női princípiumot beteljesíteni nem? Valakihez tartozni, valakinek gyereket szülni... Hogy leszel anya, ha vezető állású vagy?"

"Hol következik abból, hogy egyformának teremtettünk az, hogy versenyeznie kellene férfinak és nőnek?"

Véleményem szerint semmi bántó nem lenne ebben, hogyha nem általánosságban beszélne. Miért akarja megmondani nekem hogy MI A DOLGOM fiatal nőként? Hogy az én dolgom, hogy feleség legyek, család anya és semmi több.

Miből következtetünk arra, hogy versenyeznie kell férfinak és nőnek munkaerő piacon? Ez pont arra utal részemről, hogy a nőknek Ákos véleménye szerint nem kellene megjelenniük a férfias (vagy akár bármilyen) szakmákban.

Fiatal nő vagyok, mérnök. Szélesebb a csípőm és keskenyebb a vállam, mint a férfiaké, ez tény, de imádom a munkámat és azt gondolom sokkal kiegyensúlyozottabb anya lehetek úgy, ha az élet más területén is megtalálom az örömömet, mint úgy, ha belefásulok a családi hétköznapokba. Mi nők miért ne követhetnénk az álmainkat? Számunkra miért van előírva, hogy csak az anyaság, a család összetartása szerepelhet a vágyaink csúcsán? Tudok anya lenni a munkám mellett is. Kicsit úgy áll hozzá Ákos és a média által kreált kép is, mintha csak fekete és fehér lenne a világon. Vagy csak az egyik véglet, vagy csak a másik. Miért olyan nehéz elhinni, hogy létezik egészséges köztes átmenet is?

Miért él egy férfi fejében az a kép, hogy egy vezető beosztású nő, aki napi szinten a férfiak világában állja meg a helyét, otthon sem tud nőként viselkedni?

Napi szinten tárgyalok férfiakkal, irányítok férfiakat, az ő buborékukban élek, ami kemény határozottságot igényel és nagyon élvezem, szeretem a munkámat, amikor hazaérek még is leteszem, felakasztom a fogasra a "melóstáskám" a kabátommal együtt és egy simulékony, érzékeny, szeretetéhes nő leszek, aki igenis képes bármit megadni érzelmileg a családjának. Képes a bizonytalanságairól beszélni és megerősítést kérni a párjától mindenben. A munka világa és a magánélet két teljesen különböző dolog és ezt igenis el kell tudni választani egymástól. Ha keverjük a szezont a fazonnal az már régen rossz.

"hanem hogy egy nő ne keseredjen el ha nem keresi meg ugyanazt a pénzt...nem tudom nem érzed a különbséget mert alapból ki akarod őt forgatni."

Őszintén, szerintem ettől semmivel se barátságosabb a helyzet vagy a gondolat... Én fiatal huszonévesként maradtam teljesen egyedül, se kapcsolat, se család, hát jól jött volna, ha ugyanannyit kereshetek, mint mondjuk a férfi kollégáim és nem kell olyan problémákkal szembenéznem, hogy nem tudok hónapokig-évekig szemüveget csináltatni magamnak, vagy le tudok-e majd diplomázni ebben az életben, mert a szoctám nagyjából arra elég, hogy kitöröljem. Pedig még csak gyári munkás se vagyok.

A párkapcsolati-házassági kérdést amúgy nem tudom minek idekeverni, sokaknak jön ki úgy az élet, hogy elhagyja a párja, a férje, ne adj isten meghal idejekorán a férfi, és akkor abba a helyzetbe kerülhet valaki, hogy problémát jelenthet egyik percről a másikra a megélhetése, és akkor most ezért büntetni kell valakit?

Mellé biztos vagyok benne, hogy igen sokan szeretnének kapcsolatban, házasságban élni, hiszen az alapvető emberi természet is ezt diktálja, csak egyszerűen nem így jön mindenkinek ki, ezt most vagy fel tudja fogni valaki, vagy nem...

Egyébként az a véleményem, hogy azzal is példát mutatok majd a gyerekeimnek, hogy eljárok dolgozni, és nem az állam vagy mások pénzén csüngök, meg ha azt látják majd, hogy a hivatásom is a szenvedélyem, és fontos, hogy az élet minden területén feltalálja magát az ember. De akkor már a munkám minőségét honorálják, és ne azt, hogy mi van a lábam között...