Miért volt legalább élete egy részében minden rocksztár drogfüggő, és miért dicsekszik ezzel?
Nemrég egyébként Eminem is mondta a rock n' roll hall of fame során, hogy a lánya ne hallja, de a drog k*rva jó. Nem érzi a felelősségét abban, hogy ezek a mondatok millió fiatalhoz eljutnak, és minden erővel a drogfogyasztás ellen kellene küzdeni, erre ő ilyeneket mond, úgy, hogy lehet, hogy sok gyerek már így is alig tudta visszafogni magát?
Pár éve Steven Tyler mondta, hogy nem emlékszik a karrierjére teljesen, mert el volt szállva. Hetven évesen tényleg ennyi esze van, hogy ezzel viccelődik, és ez a menő? Illetve a Guns N' Roses tagjai nyiltan végig drogozták az életüket. Egyáltalán miért kötelező nekik drogozni, különösen, hogy nagyon sikeresek, sokan a magánéletben is, miért kell a droghoz fordulni, főleg évekre, évtizedekre?
"Attól, hogy világsztár vagy, nem kötelességed az ifjúság gondolkodását formáló prédikátort játszani. Nem is igazán lehet, tekintve, hogy az emberek mennyire eltérő értékeket és nézeteket vallanak szerte a világon (pl. kiállsz a melegek mellett, a világ egyik felén szentté avatnak, a másik felén meg betiltanak). A gyereknek azért van szülője vagy gyámja, hogy átadja a szerinte fontos értékeket és megvédje őt a számára nemkívánatos hatások ellen, beleértve a rossz példákat is."
Nem kötelessége prédikátornak lenni, de akkor inkább legyen a másik véglet, a gazdag tróger drogos állat? Egyesek tényleg csak a végleteket képesek értelmezni, mint te?
És ha egy gazdag tróger drogos állat, akkor mi van? Minden joga megvan hozzá, az ő élete, és megteheti, hogy ne a másoknak való megfelelés irányítsa.
Így is népszerű, sőt nem kis részben emiatt népszerű. Mert kiállíthatsz te egy egész seregnyi jólnevelt, anya-mama által is elfogadható rappert, de a kutyát nem fogja érdekelni (legalábbis a lázadnivalót kereső fiatalokat biztosan nem).
Értem tehát akkor a művészet a fiataloknak van, akik lázadók, és inspirálódni akarnak drogosok és bűnözők által, mert így tudnak szembemenni a társadommal.
Nem értem miért kellene azért egyáltalán lázadni, mert valaki fiatal, miért nem léphetne be valaki úgy a felnőttkorba, hogy egyből a társadalom hasznos tagja akar lenni, és nem akar húsz évig még "lázadni".
És egyébként mi számít lázadásnak a mai korban. Szidni kellene a kapitalizmust, az aktuális kormányt, vagy akár az egész állam létét, és anarchistának lenni? Nem lehetséges, hogy nem minden esetben kell megkérdőjelezni mindent, csak mert megtehetjük?
A fiatalkori lázadás a fejlődés, önállósodás egyik állomása. Ha fiatalként nem kérdőjeleznéd meg a felnőttek értékeit, maradnál gyermeki állapotban, amikor a felnőtteket (köztük is első helyen a szüleidet) szinte tévedhetetlen tekintélynek tartottad és mindent kritika nélkül elfogadtál nekik. A gyermekkorból kilépve, mivel nincsenek saját önálló tapasztalataid, így nyilván nem tudsz érett módon kételkedni, nem érzed, mivel érdemes szembemenni és mivel nem, és ez könnyen szélsőségekben nyilvánulhat meg.
Másrészt viszont vannak dolgok, amik ellen az ember egész életében lázad, mert egyszerűen ellenkezik a kialakult nézeteivel. Meggyőződésből is lázadhat valaki a képmutatás ellen, a paranoiásnak tartott drogfóbia ellen, a véleménycenzúra ellen, stb.
Abban egyetértünk, hogy a kényszeres "azért, mert csak" lázadás egy irritáló dolog és leginkább csak pótcselekvés. De ettől nem lesz minden lázadás pótcselekvés.
A rapperek, rockerek esetén egyébként sokszor felvett pózt látunk: valójában nem olyan nagy lázadó ő, csak abból él, hogy ez az imidzse.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!