Könyvet szeretnék írni, de van két problémám?

Előzővel egyet értek. Emellett netes blogokon is találsz olyan tippeket, hogy hogyan lehet ábrázolni a szereplő érzelmeit (pl. beírod a keresőbe: "Írás: hogyan ábrázoljuk a karakter érzéseit?")

A szereplőkkel kapcsolatos kérdésedre válaszolva: Én úgy csinálnám, hogy felírom wordbe a törzsek neveit, majd alájuk összeszedem gondolatjelekkel, hogy ki melyik törzs tagja.

Ha nem tudnám megjegyezni, ki kinek a rokona, akkor egyszerűen felírnám ugyanúgy wordbe pl. X karakter: Y apja, Z testvére, ezt végigjátszva az összes szereplővel.

Rajzolj családfákat, a törzseket pedig jelöld különböző színekkel. "A" törzs tagjait kék kiemelővel kihúzod, "B" törzs tagjait zölddel, stb...

Pl:

Mari(zöld)-Pisti(kék)

........./\

Feri(Piros)..Gizi (zöld)

Már ha egy családon belül vannak így a törzstagok. Ha egy egész család egy törzshöz tartozik, akkor a családnevet elég az adott színnel jelölni, vagy a törzs nevét felírni címnek, és az alá a családneveket.

Ez wordben is működhet, de én pl személy szerint ezeket jobban kedvelem papír alapon. De ha neked ott kényelmesebb, akkor ott is kivitelezhető.

"Le lehet ugyanúgy írni a szereplő érzéseit, gondolatait, mintha E/1-ben lenne írva?"

Természetesen. Sőt, erősen ajánlott kihasználni a nézőpontkarakter nyújtotta lehetőségeket. Ha múlt időben írod a narrációt, és jelenre váltasz, máris érezteted, hogy most a jeleneted aktuálisan cselekvő szereplője szemszögéből láttatod a dolgokat. Megfelelő ritmusban adagolva a narrációt és a nézőpontkaraktert, olvasmányos jeleneteket lehet írni. Nem csak konkrét gondolatokat, hanem olyan érzéseket is közvetíthetsz, amelyeket a szereplő nem tud vagy nem akar szavakba önteni. Ilyenkor megteheted, hogy jelen időben írsz, de még mindig E/3-ban. Ha E/1-re váltasz, akkor már a szereplő konkrétan megfogalmazott gondolatát adod át. Tehát lehet játszani a nézőpontkarakter különböző mélységeivel a sima narrációtól kezdve a párbeszédekig.

Ha sok szereplőd van, akkor nem megkerülhető a háttérmunka. Leírni magadnak, hogy ki kicsoda, és kivel milyen kapcsolatot ápol. Lehet, hogy meg kell húzni. A hitelesség úgy kívánja, hogy mondjuk egy faluban mindenki mindenkit ismer, és megvan a másikról a véleménye, de az olvasónak nem kell tudnia a Juci néni sufnijáról, ha a történet egésze szempontjából jelentéktelen. A szereplők számának növekedésével a lehetséges kapcsolatok száma még jelentősebben megnő, ezért átgondolandó, hogy hány szereplőre lesz igazán szükséged. Ha veszed a fáradságot, és írsz mindegyik szereplőről és kapcsolatról legalább egy-két mondatot, már valamennyire beivódnak a tudatodba. Az MS Office, Libre Office programjai biztosan kínálnak grafikus szövegdobozokat is, amivel megrajzolhatod a családfát.