Egy regénybe mindenképp kell a hős mellé egy antihős? Vagy létezhet olyan, hogy a főszereplő egyben a hős és az antihős is?
Sziasztok! :)
Életem első regényét kezdtem el tervezgetni, már elég jól kidolgoztam a főszereplő (a hős) jellemét. Valahol azt olvastam, hogy mindenképp kell valaki, aki akadályozza főszereplőnket a célja elérésében (tehát egy antihős), azonban az én történetemben nincs külön ilyen szereplő, és nem is szeretnék olyan karaktert létrehozni, akinek külön az a célja, hogy a főszereplőnek keresztbe tegyen.
Vagy létezik olyan, hogy ő egyben a hős és az antihős is? A főszereplőnek az a legnagyobb vágya, hogy olyan emberek vegyék őt körül, akik szeretik, de mindenkit eltaszít magától, mert attól fél, hogy elveszti a szeretteit vagy netán elárulják őt (tehát lényegében saját magának tesz keresztbe). És a tervezendő regény nem is e köré fókuszál, ez csak amolyan mellékes dolog, amit elengedhetetlennek tartok a későbbi jellemfejlődéshez.
Mi a történet?
Jó esetben már van valami konfliktus a regényedben. Nyilván kell valami, ami hátráltatja a a konfliktus megoldásában. Különben...mi a cselekmény? Józsi két oldal alatt megoldja a világ problémáit?
Na, ha már van valami akadályozó tényező a történeteben akkor nyilván fölösleges egy antihős. Ha nincs...akkor gondold át a regényedet.
Egy főszereplő vagy hős, van antihős. (legalábbis szerintem.) Az antihős fő definíciója nem csak az, hogy hátráltatja a főszereplőt, de az is, hogy nem rendelkezik a tradicionális hősi értékekkel. Tehát ha a te főszereplőd bizalmatlan és belső konfliktusai vannak de hagyományos hősi értékekkel rendelkezik, akkor hős marad. Ha nem, akkor antihős.
Harmadik: Köszönöm a linket :)
Második:
Igazából nem akarom azt a hagyományos történetszálat követni, ahol adott a főszereplő, akinek van egy célja vagy egy problémája, és a regény folyamán ezt akarja elérni/megoldani, és végül sikerül neki.
Ahhoz, hogy a történetet érthetően le tudjam írni, kicsit mesélnem kell a világról. Egy középkori stílusú, kicsit romantikus fantasy regényről van szó. Ebben a világban a hagyományos céhek mellett léteznek úgymond "Harcos céhek", akik tagjai tehetséges kardforgatók, harcosok vagy csak remek nyomozók. Ők különböző feladatokat vállalnak el pénzért, mint például bűnözők után nyomoznak, testőrködnek, a városok körül lebzselő szörnyekre vadásznak, és hasonlók.
Főszereplőnk a regény elején arra kényszerül, hogy csatlakozzon egy ilyen céhhez, és tulajdonképpen a történet egy kis ideig (kb. a regény negyedéig) az ő küldetéseit követi nyomon, meg azt, hogy hogyan változik a személyisége azáltal, hogy segít a bajbajutott embereken (vagy legalábbis próbál segíteni, mert nem mindig fog sikerrel járni). Egyik alkalommal egy fiatal lány kér tőle és a céh többi tagjától segítséget (az most igazából mellékes, hogy mit). A lány nem tudja pénzben kifizetni a küldetés árát, ezért megegyeznek, hogy ledolgozza azt a céhnél (főz, mos, takarít a céh tagjaira). A főszereplő egész közel kerül ehhez a lányhoz, és végül beleszeret, azonban mindvégig elutasítja magától az érzelmeit. Egyik nap a lány hirtelen eltűnik, és ahogy nyomozni kezdenek a holléte után, kiderül, hogy az elmúlt hetekben több hasonló korú lánynak is nyoma veszett. Hogy röviden összefoglaljam, a szereplők kiderítik, hogy ezeket a lányokat emberkereskedők akarják külföldön eladni rabszolgának, azonban meghiúsítják a tervüket, és mindenkit kiszabadítanak. Főszereplőnk ekkor fogadja el az érzelmeit, és ezután jön rá, mennyivel jobb dolog szeretni másokat, mint örökké egyedül lenni és elzárkózni az emberek elől.
Szerintem nem kötelező elem az antihős, és tök jó a sztorid. Szívesen elolvasnám!
15/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!