Mi a véleményetek a Harry Potter és az elátkozott gyermek című könyvről?

Szerintem vannak benne jó ötletek és rosszak. Tetszik, hogy Albus mardekáros lett, és hogy Scorpiussal barátok, hogy Scorpius egy kedves, jóindulatú gyerek. Ez szakítása klisés vonulattal, hogy a mardekárosok mind rosszak, na meg Malfoy-ék. Malfoy észhez térése is jó, csak túlzó. Ron túl lökött lett, lebutították nagyon. Delphini családi kapcsolatai...hát khm. Ha valakiről abszolút nem tudom elképzelni ebben a szériában apaságot, vagy akár csak a gyereknemzéshez szükséges tevékenységet, az az ő apja. Igazából totál érthetetlen, hogy miért akart volna gyereket.

De hát ha Rowling ezt aláírta, akkor bizony el kell fogadni, még ha bizarr is. Szerintem olvasd el nyugodtan, és magad hozz döntést arról, tetszik-e vagy sem.

Én a Fantasztikus Lények szériához fűzök most reményeket, azt a történetet a néni írja teljes mértékben.

Most olvastam. Ron nem alkesz benne, nyugi. Én nagyon alacsony elvárásokkal kezdem neki, talán ezért is mondom azt, hogy nem volt olyan rossz. Nyugodtan el lehet olvasni, szerintem nem fog benned világokat lerombolni. És akárhogy is nézzük, ez egy hivatalos folytatás, tekintve, hogy Rowling minimum átnézte és rábólintott, olyannyira, hogy még könyvben is megjelent.

A logikátlanságokról annyit, hogy nem akarok senki lelkébe gázolni, de az eredeti sorozatban is jócskán vannak ellentmondások, az se egy precízen átgondolt valami. (Ráadásul, szerintem Rowling legalább az utolsó köteteket már biztos, hogy nem egyedül írta, vagy legalább is jó sok fanfiction-t olvasott közben, az tuti...) Ez a kötet legalább az időnyerő időkorlátjával, ad valamiféle választ egy-két kérdésre.

Amúgy nekem felüdülés volt, hogy nem volt olyan hosszú, mint az utolsó kötetek. És a felesleges leírások is hiányoznak, ami talán egyeseknek hiba, de nekem inkább tetszett, hogy tömörebb és lényegretörőbb a könyv. (pl. A Félvér herceg szerintem rettenet időhúzás kötet. A 700 oldalból kb. 300 oldalt simán kilehetett volna vágni) SPOILER Valamint nekem is tetszett a Mardekár-Griffendél klisétől való elszakadás. (A könyvben is elég nagy hülyeség, ha belegondol az ember...sőt, a HP7 végén ezt nyugtázzák is...) Vicces, hogy a két fiú közül, szerintem Scorpius a normálisabb...Spoiler vége

Amit ellehet mondani, hogy igen, jó pár szerintem is megkérdőjelezhető dolog van benne... nem listázom. Mindenesetre, pl. eleve az idővel babrálás, nem a legjobb témaválasztás, szinte adja magát, hogy ellentmondások szülessenek. (Igazából, a sorozatban is problémás...)

Valamint felvetnek olyan dolgokat benne, amikre nem kapunk választ. (Spoiler Gondolok itt az óriások, vérfarkasok témára... Most akkor tulajdonképpen azokkal mi volt? Mert az egyáltalán nem derült ki... Spoiler vége) Továbbá, szerintem a karakterek is néha olyan giccses dolgokat mondanak, hogy az már nekem volt kellemetlen... Főleg az volt a zavaró, hogy nem egy-két ilyen mondat volt benne, hanem szinte állandóan. (A sorozatban is van, de nem rémlik, hogy ennyi...) Spoiler pl. Draco karaktere nekem tetszett, a háttér sztorija is, de azok a szövegek amiket néha lenyomott, időnként már elég túlzó volt. (Amúgy, a fia születéséhez kapcsolódó pletyka is, számomra elég hihetetlennek tűnt...)Spoiler vége

És igen, az utolsó csavar elég fura...de talán nem is annyira...azt hiszem ezzel is, felmerülő kérdéseket akartak megválaszolni.

Szóval, szerintem se tökéletes. Látom a hibáit. Viszont véleményem szerint, nyugodtan el lehet olvasni. Összességében, úgy vélem, inkább hozzátesz, mint elvesz a történetből.

Én ma kezdtem bele. Vannak humoros részei, vannak érdekes részei, de két óriási gondom van.

1. Semmibe nem merülünk bele. Nem követjük nyomon azt, hogy Albust kiközösítik, hogy lenézik, hogy ő elszigeteli magát, csak 1 mondattal lerendezik. Ugyanúgy nem követjük nyomon Albus és Scorpius barátságát, csak tudjuk hogy ők barátok és irgum-burgum vaskalap, hogy ez senkinek sem tetszik, ami meg, ha jól láttam, sehol nincs leírva, hogy bárki bántja ezért őt.

Kb annyit éreztem idáig, hogy egy hisztis kamasz unalmában problémákat talál ki, nem szereti a Roxfortot és Scorpius a legjobb barátja és jó lenne, ha az apja végre felfogná... A szegény apja meg próbálna segíteni a fiának, de a fia pont élvezi az apja figyelmét és juszt is szabotálja őt.

Egy szó, mint száz, én idáig nem tudtam osztozni Albus érzésein, nem tudtam "megutálni" az életét.

Pedig pont ez a kulcsa ezeknek a történeteknek, hogy 100%-ban megérted a problémás gyereket és képes vagy te is neheztelni a szeretteire vagyis az ő külvilágára.

2. Olyan gyorsan és átmenet nélkül váltották egymást az események, hogy én csak kapkodtam a fejem. Egyszerűen semmiben sem tudtam elmerülni, mert hopp már egy teljesen másik helyen voltunk és más dolog történt.

Ettől függetlenül, ez nem buta írás, sőt, ötletes, de aki belekezd, az készüljön erre.