Kit kedveltek jobban Piton vagy Sirius?

Én igazából mindkettejüket szeretem.

Sirius a chrusom, imádom magát a karakterét is. Borzalmas gyerekkora lehetett, ha már inkább a legjobb barátja családjához szökött. Elég bátornak kellett lennie, hogy ellentmondjon a családjának, akik Voldemort eszméit követték és Ő végig a jó oldalon harcolt. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig jól cselekedett, mert ez nem igaz. A Főnix Rendjében tényleg úgy viselkedik, mint egy duzzogó kislány, de ez szerintem érthető is. Bezárják abba a házba, ahonnan menekült, arra kötelezik, hogy nem hagyhatja el, biztosan előjöttek benne a rossz emlékek is, amik ott történtek vele. Feleslegesnek érzi magát és ezt néha hangoztatják is neki, persze, hogy inkább menne és tenné amit a többiek, alias segítene (ha mai példával akarok élni kb a karanténban a legtöbb extrovertált ember egy Sirius).

Perselus Piton pedig egy szörnyen összetett karakter. Szörnyű gyerekkor, amiben Lily a fény és később még őt is elveszíti. Persze ő sem volt mindig jó, elkövette a maga hibáit, de ki nem? A Tekergők hét éven keresztül terrorizálták, nyilvános megaláztatásnak volt kitéve csak mert "másabb" volt, mint James meg Sirius, persze hogy később is előjöttek a sérelmei, ilyet nem felejt az ember. Az első két könyvben még utáltam, aztán az Azkabani fogolyban kezdtem el megkedvelni, hiszen a sérelmek ellenére azért segít Lupinnak és megfőzi neki a Farkasölő-fű főzetet. A hatalmas pálfordulásom, ahol végérvényesen megkedveltem Perst többekkel ellentétben nekem a Főnix Rendjében volt. Gyűlölöm azt a könyvet, de azért hálás vagyok, hogy nem csak Umbridge és Sirius halálát társíthatom hozzá, hanem Perselus emlékeit is. Nyílvános megaláztatás, csak mert Sirius és James unatkoztak, ráadásul még Lily-t is elveszti és nagyjából az egész iskola kiröhögi. Ott megsajnáltam és megkedveltem.

Egy szó, mint száz mindkettejük karakterét kedvelem és, ha akarnék sem tudnék választani köztük. Tudom, két éves kérdés, de én azért válaszolok rá.