Lehet párbeszéddel kezdeni egy regényt?

Lehet. Miért ne lehetne?

Abszolút! Nekem tetszene! Amúgy nincs egy ilyen kötelező, szabvány-írásmód, amihez mindenkinek ragaszkodnia kell, szigorúan be kell tartani. Akár szerintem mehet gondolatjellel az elejétől is, vagy pár éve volt itt egy olyan kérdés, hogy mi lenne, ha a kérdező úgy írná, hogy nem gondolatjelekkel jelölné a párbeszédet, hanem sor elejére kiírná a neveket. Szóval nincs egy ilyen szigorú, kötelező előírás; egyébként nekem nagyon tetszene. Így pl belevágsz a közepébe, belecsapsz a lecsóba; amúgy nemtom, de most a drámákon gondolkozom, ott is ilyesmi ,hogy le van írva egy helyszín, és alatta már rögtön mehet a párbeszéd, de még helyszínt se kell leírni, lehet az is, hogy majd fokozatosan derül ki még az is, hogy kik beszélgetnek. És akkor utána kicsit később kitérünk a helyszínre, vagy pl leírja fokozatosan, hogy na most az első figura odatette a kezét az ablakpárkányra, és akkor így íródik szépen lassan körül, így rajzolódik ki, hogy valójában hol vannak. Szóval ezt egyben is lehet közölni, az elején, közepén, végén, hogy pl egy odúban vannak. Vagy pedig részletekből felépíteni és kirajzolni lépésenként, hogy milyen helyszínről is van szó.

Igen lehet, így egy párbeszéden keresztül mutathatod be a szituációt, esetleg a szereplőket is. Akik nem szeretnek sok leírást olvasni, nagyon imponálni fog. :D

Szerinten abszolút jó. Inmedias res, egyből bele a lecsóba. Az én figyelmem tuti lekötné legalább addig amíg kiderül kik, miről és miért beszélgettek.

A Piszkos Fred tök jó példa, de pl. A Tom Sawyer kalandjait is egyfajta (egyoldalú) párbeszéddel kezdi Mark Twain.