Martin mért erőlteti az asszonyokat férfias szerepbe?

Az általad sorolt karakterek közül mindegyik szerethető. Nekem Cersei és Sansa pl. a kedvenceim.

Először is azt kell tisztába tenni, hogy Martinnál nem számít a karakter neme, nem ez alapján kategorizálja őket, hol a helyük, stb.

Sansa pl. Kisujj sémájára van megírva. Kisujj férfi, de szintén nem ért többet a háborúzáshoz, harcoláshoz, mint egy akkori átlagos nő. Mégis magasra jut, mert ki tudja játszani a tőle sokkal edzettebb és erősebb urakat. Sansának szintén ezt a sorsot szánja az író.

De Sansánál kicsit túltoltad az utálkozást, mint elég sok más olvasó. Pedig Arya sokkal egyszerűbb teremtés.

Cat azért van a haditanácsban, mert ért a politikához. Attól még, hogy nő, tanítják nekik is ezt. Egyébként meg nem mintha nem tenne hasznos dolgokat: ő intézte el a szövetséget a Freyekkel is, hogy átjussanak délre.

Ennek a felrúgása meg Robbnak köszönhető, ennyi erővel neki nins helye a haditanácsában. Ha ennyire szigorúak vagyunk.

Cersei pedig hataloméhes. Ez a karakterének a lényege. A férfiak mindig háttérbe szorítottak, az apja, a férje, a testvére és ezért mindent megtesz, hogy ilyesmi ne forduljon elő többet.

Azért nem ír olyan karaktert, aki elfogadja a szerepkörét, mert az unalmas lenne. Közönyös az olvasónak is, senkit sem motiválna semmire. És legfőképpen nem lenne történet, amit el lehetne mesélni.

Az indította be az egész tűz és jég dalát is, hogy két karakter fellázadt a rájuk kiosztott szerep ellen. (Akármilyen önzőek voltak is.)

Kisujjal az egész története összeköti. Valószínűleg maga Baelish karaktere is Sansa miatt lett létrehozva (ahogyan az író Theon történe kedvéért létrehozta Ramsayt), hogy kihívás elé állítsa a szereplőt és fejlődésre késztesse.

Sansa az egyik legrealistábban gondolkodó karakter a The winds of winter-re.

Nála és Jaimenél van a leglátványosabb karakterfejlődés.

Oké, akkor majd meglátod.

Siess a Kardok vihara végére, ott nagyon beindulnak az események. Sansa történetében fontos szerep jut Kisujjnak, de addigra már világos lesz. Akkor inkább nem spoilerezek.

Nem Martin erőlteti ebbe a szerepbe őket, mert egy jó író nem erőlteti a szereplőit semmire (ha elég jól kitalálsz egy szereplőt, menni fog a maga útján). Martin egy véres, háborús világot alkotott, a szereplői meg ehhez alkalmazkodnak, és egy ilyen környezet pont nem a gyöngéd, nőies tulajdonságokat hozza ki az emberből, ha életben akar maradni.

Catelyn éveken át volt Stark felesége, vélhetőleg a férje sok mindent megbeszélt vele, így még ha nem is erre nevelték, attól még sokat tudhat a politikáról (biztos, hogy többet, mint a kb. tizenéves fia).

Cerseit eleve nem szánta szimpatikus szereplőnek az író, de a motiváció azért nála is látható, pont az, hogy ebbe a passzív női szerepbe próbálták kényszeríteni, ami az egyéniségéhez nem passzol, emiatt frusztrált és éveken át halmozódott benne a gyűlölet.

Sansa pont arra példa, hogy háborús időkben nem feltétlen szolgálja az életben maradást, ha gyöngéd virágszál vagy; amíg így viselkedik, addig mindenki arra pofozza, amerre akarja, és az elején pont azért irritáló, mert nincs "férfias szerepbe kényszerítve". Később majd kikupálódik, erősebb lesz és szimpatikusabb (és ez sokkal jobban van megírva, mint Daenerysnél, aki az egyik pillanatban még szelíd kislány, aki megszólalni sem mer, aztán a következőben meg harcos khaleesi, nála ez kicsit túl gyorsan zajlott le szerintem).

Az általában "férfiasnak" meg "nőiesnek" tartott tulajdonságok egyébként is mindkét nemben ott vannak, más-más arányban, és még ezek az arányok sem feltétlenül nemek szerint vannak (mindenki ismer erős, határozott nőket és gyengéd lelkű férfiakat), egyszerűen egy háborús történelmi helyzet nemtől függetlenül az erőseknek kedvez, a békés civilizáció koráról meg kevésbé lehet izgalmas regényt írni.

Te amúgy oda is figyelsz ezekre a könyvekre, vagy csak darálod az oldalakat? Ez már a sokadik olyan, általad feltett kérdés, ami után a közepesen tájékozott ASOIAF olvasó csak vakarja a fejét, és nem kap szikrát. Arról nem is beszélve, hogy elmondásod szerint a sorozat kb. negyedénél vagy, ahol épp csak elkezd kibontakozni a cselekmény, csomó szereplő ki sincs még bontva teljes egészében (Cersei, Brienne, Asha, Sansa, Arianne, hogy csak a nőket említsem) - ennek ellenére te hatalmas mellénnyel ítélkezel.

Cersei az egyik legjobb karakter az egész történetben, és ha majd elérsz az ő fejezeteihez, mindjárt világosabb lesz, hogy mit miért csinál, és miért úgy, ahogy. Cat-et már egyszer kifejtettem neked az egyik kérdésednél, arról nem tehetek, hogy nem engedsz a prekoncepcióidból. Sansa pedig egy GYEREK, akit épp megérint a világ romlottságának szellője, darabokra hullik az álomvilága, és emellett fizikailag és lelkileg is terrorizálják nonstop. A Varjakban már kezdi kapisgálni a dolgokat, a Tél Szelei egyik kikerült fejezetében meg már egyenesen ravasz, és szinte biztos, hogy hatalmas befolyása lesz a későbbiekben.

Velük szemben Dany számtalanszor bebizonyította, hogy alkalmatlan az uralkodásra, Arya meg bár mély karakter, mégis egy végtelenül egyszerű lélek, és egy idő után unalmas, hogy a gyilkoláson kívül máshogy nem tud problémát megoldani (és a története is vesz egy olyan irányt, ami fogalmam sincs hova fog kifutni, de szerintem egyáltalán nem passzol a fősodorhoz). De ja, ők szimpatikusak, az is valami.

Javaslom, előbb olvasd el az egészet alaposan, odafigyelve, és csak utána tegyél fel triviális kérdéseket.