Nektek ki a kedvenc szereplőtök a Harry Potterből és miért?

Több van, szívesen kifejtem :D

Luna: mert egy igazi különc, akit nem érdekel, ha mások nem értik meg és ezért piszkálják. Csak azokkal foglalkozik igazán, akik elfogadják úgy, ahogy van, és nem zavarja, ha nem illik bele teljesen az elvárásokba. Ebből a szempontból az egyik legnagyobb példaképem :)

Remus: mert akárki, akármit mond, ő volt a legszerethetőbb felnőtt karakter az egész sorozatban. Ő az egyetlen olyan SVK tanár, akinek nincsenek hátsó szándékai, nem gonosz, nem totál zakkant és még tanít is valamit. És mindig van nála csoki, ami nagy előny.

Fred és George: mert mindig megnevettetnek mindenkit, még akkor is, ha leginkább sírni volna kedvünk. Főleg akkor. Ők a legszórakoztatóbb karakterek, ráadásul ész és tehetség is szorult beléjük. A mai napig JK Rowling egyik legkegyetlenebb húzásának tartom, hogy megölte Fredet. (Remus és Tonks megölése, Az Elátkozott gyermek megjelentetése és a Deamus szál kihagyása mellett.)

Dumbledore: mert a mindenki által kedvelt, bolondos, de bölcs vén varázslóról kiderül, hogy igazából nem is olyan ártatlan és barátságos, amilyennek hittük. Lehet ezt nem imádni? Mindenki azt mondja, Pitoné a legnagyobb csavar a történetben, de komolyan! Harry éveken át Dumbledore-ban bízott a leginkább, benne látta a végső mentsvárat, a teljes biztonságot, aztán kiderül hogy végig azt tervezgette, hogyan fog Harry meghalni. (Még akkor is, ha ő maga nem akarta megölni.)

Azt hiszem ennyi. :)

Eléggé sok van.:)

Luna, mert úgy érzem, nagyon hasonlítunk. Azt hiszem, az emberek olyannak látnak engem, amilyennek Lunát látják, és imádom őt azért, amilyen és hogy egyáltalán nem érdekli, hogy mások mit gondolnak róla, hogy még azok felé is szeretettel és egy csipetnyi humorral fordul, akik esetleg kigúnyolják. Az olyan álmodozóknak, mint én, egy nagyon inspiráló karakter.:)

Hermione, mert ő tanított meg arra, hogy sosem szabad szégyellnem a saját intelligenciámat és szerintem ő is egy olyan karakter, akire fel lehet nézni.

Draco, mert szerintem nagyon érdekes és megérintő a története. Én azt látom benne, hogy mennyire képes meghatározni a személyiségünket a családunk és mennyire rányomhatja a bélyegét a hitünkre, a berögződéseinkre, hogy kik és hogyan neveltek fel minket. Én benne sokkal inkább a tragédiát látom, mint a gonoszságot (és ez egyébként nagyon sok negatív karakterre igaz a sorozatból)

És akiket egyszerűen csak nagyon szeretek azért, amilyenek, az Ron, Hagrid és Sirius.:)