Candide-dal kapcsolatban lenne pár kérdésem, ti hogyan válaszolnátok rájuk?

Hát régen olvastam, ezt azért leszögezem... még az is lehet, hogy egyszer újra kézbe kapom.

1. Először "nem" (a világon minden király, sirály, tubifex!); aztán "igen" (milyen hülyeség ez az optimizmus, Pangloss mester, hát noooormális?); utána megint "nem" (kis kapálás a kertben elűz minden gondot [kár, hogy már csak a panel-albérlet jutott]).

Candide kis naiv lélek, csak a perverz majmoknak árt, de azért levonja a tanulságot, mondhatni egészségesen szkeptikus. Hogy én egyet értek-e? Ha a nyugtalanságot izgalomra változtatjuk, az unalmas letargiát pedig belső békére, akkor nem értek vele egyet. Azt meg lehet csinálni, a kettő harmóniában való tartásával. Csak éberség kell hozzá, hogy ha benne vagy a slamasztikában, vedd észre, hogy benne vagy a slamasztikában. A könyv megoldása végül is ennek egy lehetséges eszköze, leszámítva, hogy közben nem kellene a tudatlanságba visszazuhanni (úgy még a leibnizi filozófia is el-eldöcög). Ja, és ne felejtsük el a munka gyümölcsét élvezni - mert ne már, hogy azt a cégigazgató elvégzi helyettünk. De hát nem az a hülye, aki ezt nem tudja megvalósítani, hanem az a bölcs aki igen. Dumálni én is könnyen tudok róla, de ha valagba kell rúgni magamat már nem olyan őszinte a mosolyom. De azért hiszek benne, ennyi optimizmusom van.

2. Elvileg igen, de a folytatás már olvasható a hivatásos és önjelölt pszichobloggerek oldalain "munkamánia" címszó alatt. A tanulság leszűrése (szerencsésebb esetben) itt is az olvasó dolga.

3/A. Candide az aranykalitkából kizuhanva vacillál, vacillál, aztán rájön, hogy talán mégsem minden úgy jó, ahogy van. Mondjuk egy darabig kitart mellette Pangloss doki tanítása, ha nem placebo-, úgy leibniz-hatásnak is nevezhetnénk, de alapfeltétel a tudatlanság langyos posványában állig való ücsörgés, már egy ha egy lisszaboni földrengés nem lötyögteti. De hát lötyögteti, mind a regényben, mind a valóságban. A végső megoldásról meg már nem szól a fáma, csak annyi hogy Candide meg a többiek rájönnek, dolgozni kell, mert az elűz minden alapproblémát - azért megnézném a tagot harminc év múlva. Egy biztos, a YouTube-on nem Bagdi Bellát hallgat.

3/B. Pangloss doki akkor sem tágít a tézise mellől, ha az egész Univerzum nagy-kegyesen a tudtára adja, hogy tévedésben méltóztat leledzeni. Tetézi, hogy ő maga is az Univerzum része. Meglehet, a tűrőképessége figyelemre méltó; ha nem hazudna, még akár igaza is lehetne.

3/C. Kunigunda leskelődésből, és később a saját tapasztalatai által rájön, hogy a szerelem nem mindig az, aminek hisszük. Ja, meg arra, hogy ha a gályarabságból kivásárolt bratyód egy idióta, semmi gond, mert a gályások pénz-visszafizetési garanciát vállalnak. Nincs sok belső változás, külső már annál inkább.