Hogy találjam ki a cselekményt hogy izgalmas legyen és ne elcsépelt?

Szerintem akkor érdemes belekezdeni az írásba, ha már annyi cselekményötleted lesz, hogy alig tudsz válogatni közülük. Az az alapja egy jó könyvnek.

Ha csak a szereplőkről, a világról vannak ötleteid, abból szerintem nem lesz semmi. Illetve lehet: rajz.

Ne haragudj, nem bántás!

Gondolom, nem határidőre írsz. :)

Lazíts. Írj meg bármit, ami eszedbe jut, amihez kedved van. Max nem használod majd fel sehova, vagy kidobod. Viszont segít ráhangolódni a történetre és előbb-utóbb jön majd az ihlet az első részhez is.

Ugyanaz legyen az első részben, mint a többiben: cselekmény.

Gondolom, nagy a görcs, hogy akkor mivel is indítsunk, hogy mutassuk be az új világot: legyen már valami alap, amiből ki tud kerekedni a történet. Hát ez az, amire nincs szükség. Már az első bekezdésben legyen történés, és ha csak lehet, teremtsen feszültséget. Ha nélkülözhetetlen néhány fontos dolog előzetes bemutatása, akkor írj egy prológust, amilyen rövidet csak tudsz. De igazából azt is elbeszélheti két egymással pletykáló mellékszereplő (az is teremthet feszültséget, ha az olvasó vonakodik hitelt adni a szavuknak, netán ők sem a színtiszta igazat mondják).

A cselekmény menete közben bemutatod a világodat, pontosabban azt a részét, amely hatással van a cselekményre. A többi nem érdekes.

"...nincs vakami ötletek hogy érhetném el, hogy valami normális történet az eszembe juthasson?"

De van, felejtsd el a normálist. Amúgy amit az előttem szóló javasolt: írj. Bármit, ami eszedbe jut. Tojd le a fogalmazást, a helyesírást. Majd amikor visszaolvasod, korrigálod, kiegészíted, törlöd stb. Az se érdekeljen, hogy ez a történeted eleje vagy a közepe. Lehet, hogy "in medias res" kezded el, és a fejezetek nem teljesen kronologikusan követik majd egymást. Menet közben jössz rá, mi a legkézenfekvőbb megoldás a te könyved esetében, előre nem tudhatsz mindent - de pont ettől izgalmas.