Gyáva vagy Bátor az aki öngyilkos lesz?
Ez a kérdés bennem Hamlet monológja kapcsán merült fel .
"Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?"
Hamlet szerint gyávák vagyunk megölni magunkat és ezálltal végetvetni szenvedéseinknek , félünk attól hogy milyen álmok jönnek a halálba és inkább tűrjük a jelen gonoszt minthogy egy ismeretlenség felé haladjunk .
"Ekképp az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál,"
Szerintetek is gyávaság tűrni a szenvedést és bátor dolog végetvetni életünknek vagy éppen fordítva ?
Lehet mindkétféle gondolkodásnak igaza.
Aki nem fogadja el, nem érti meg az öngyilkosságot: mert nincs olyan helyzetben, mert van megoldása még mindenre, mert a körülményei több lehetőséget kínálnak neki.
És annak is lehet igaza, aki megérti az öngyilkos érzést:
mert nem érez egyéb utat (kiutat) , mert nincs megoldása a problémára, vagy nem érzi a mások megoldásait kiútnak.
és ne keverjük a szerelmi problémát egy halálos betegség okozta válsággal, ne keverjük az öngyilkossságot az eutanáziával.
Sokan a depresszió hatásának gondolják az öngyilkosságot, de mi van ha az öngyilkos érzés megérzése okozza a depressziót???? mert keresi az ember a kiutat, de nem találja, és ez hozza a depressziós befordulást???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!