Alkotói válságban szenvedek?
Régen, amikor gimnazista voltam, ontottam magamból a verseket, sokat írtam, és mások azt mondták, hogy nem is olyan rossz... A magyartanárom azt mondta, hogy tehetséges vagyok, persze lenne mit fejlődni, de ha sokat olvasok, akkor szerinte lehetne belőlem "valami".
Ezután beiratkoztam magyar szakra az egyetemen, bevallom azért, hogy jobban megismerjem az irodalmat, jártasságot szerezzek az elméleti hátteréhez. Azt hittem, hogy ez segít majd. De azóta semmit nem tudok írni. Ha kezembe veszem a tollat, és valamilyen gondolatot le akarok írni, rögtön az is bennem van, hogy ez úgyis rossz (és le tudom vezetni a tanulmányaim alapján, hogy miért), és egyszerűen nem bírok írni. A régi írásaimat már meg se mutatom senkinek, azelőtt még büszke voltam rá a tudatlanságom miatt, ma viszont már gáznak tartom az összeset.
Évek óta van ez, és úgy érzem, hogy régen "mertem" írni, mert "hülye" voltam hozzá, ma viszont már teljesen elment a bátorságom, rettegek attól, hogy amit írok, az rossz lesz. És ha tényleg írok, akkor az valóban rossz is lesz. Úgy érzem, ha nem lenne meg bennem ez a gátlás, akkor ma is tudnék írni, és lehet, hogy ma már sokat is fejlődtem volna.
Más is volt már hasonló helyzetben? Hogy jött ebből ki?
Nagyon rossz érzés, mert kényszert érzek az írásra, de ugyanakkora érzés ez a gát is.
Megválaszoltad magadnak a kérdésed :D
Csak akkor tudsz kitörni ebből az állapotból ha ledobod magadról a megfeleléskényszer súlyát,és újra elkezdesz írni,magadnak,rosszat.És ez így a jó, sajnos így működik.
"Ez sz-r"
Ez minden író mottója...őőő titokban persze.
Azok az írók is így kezdték akikről tanultál.
Meg kell értened hogy az írás egy nagyon hosszadalmas alkotói folyamat,és nem azért mert szó szerint hosszú idő megírni egy könyvet.
Valójában újraírásnak kellene nevezni, mert óóó hidd el, ha valaha is komolyabban szándékozol írni, mást sem fogsz csinálni csak átírni és újraírni.
De minél többet csinálod, a munkád annál "izmosabb" lesz.
Rossznak tekinted az írásod?Nem baj, írd újra!Ennek a mondatnak semmi értelme?Töröld és írd újra!Nem elég homályos a balladai homály?HOMÁLYOSÍTS!Vagyis írd újra!
Ha leírsz egy mondatot/szövegrészt/fejezetet, mindig kérdezd meg magadtól...le tudom ez még egyszer írni,máshogy,jobban? A válasz mindig kötelezően igen.
DE ne feledd azért valahova elraktározni a kidobott anyagot, ki tudja mikor jöhetnek jól.
Az én módszerem a kitörésre,bátran bevallom, egy házibuli és egy(két) üveg whiskey volt. Pont gátlásoldásra volt szükségem, és megkaptam.
Arról ne beszéljünk inkább hogy milyen borzalmas és olvashatatlan volt, de hé, 27 oldal egy este alatt, miután 4 évig hozzá se értem a vázlataimhoz...nem rossz,új rekord nálam.
És így másnap(a borzalmas másnaposságot,megbánást,bűzt,és káoszt leszámítva)gazdagabban keltem fel, és este(kellemesebb körülmények között)elkezdtem átírni azt amit részegesen becsapkodtam a gépembe.
Már 2 éve folyamatosan, minden nap írok, és egész jól haladok, úgy érzem :D
Szóval,nem azt mondom hogy kövesd ezt a módszert, de az alkohol mindenképp veri az írói válságot, utolsó mentsvárnak megfelel XD
Ne gondold azt, hogy rosszat írsz, legfeljebb azt, hogy másoknak nem tetszik ;) Vannak nagyon amatőrök, viszont az, aki imád írni, gimiben rengeteget ír és ezt a szakot választotta az egyetemen... na törjön ketté az, aki azt mondja, hogy neki rossz gondolatai vannak 😃. Komolyan. Ha van benned valami gondolat, inkább írd le, és majd később elbírálod, vagy mások elbírálják. És ne azt vezesd le, hogy miért ROSSZ, hanem azt, hogy miért JÓ a gondolatod :) Ugyan van olyan, hogy alkotói válság, de ez azt jelenti, hogy 1-2 héten (vagy hónapon) át nincs ötleted és kedved írni. Ilyenkor hagyd, de ne veszítsd el a közben jövő gondolataidat :)
Egyébként miért lenne hülye az, aki mer írni? Tolkien hülye volt? Mark Twain hülye volt? Andersen hülye volt? Nem hinném.... :D
Én azért nem mutatom meg másoknak a régi írásaimat, mert tudom, hogy most ezerszer jobban írok, és pár évvel ezelőtt csak a "kis hülye tini" beszélt belőlem :D Ha segít, igyál előtte egy korty sört vagy valami alkoholt (de persze ne rúgj be :P ).
Én egyébként olyan helyzetben voltam, hogy bizonyos embereknek nem mutattam meg, mert féltem tőlük. Nekik ma sem mutatom meg az írásomat, mert nekem az egy drága kincsem, és nem adom nekik oda szívesen.
Ne érezz kényszert arra, hogy írj, mert az rossz. Magától kell jönnie. Senki nem sürget (kivéve, ha pályázol, de a pályázat legyen inkább egy már megírt valami). Engem sokszor csak elkap az ihlet, és addig "gyötör", amíg le nem írom a gondolatomat.
A legrosszabb dolog, amit egy író tehet, az az, ha már előre elhatározza, hogy az írásaival meg akar felelni valamilyen elvárásoknak. Pl. a család, rokonok, barátok ismerősök ízlésének, az aktuális politikai szemléletmódnak, a társadalom, az erkölcs, a vallás elvárásainak. Még ha ilyen körülmények között tudnál is írni, az ilyen írásmű semmit sem érne (ezt saját tapasztalatból mondom). Egy író nem állhat neki finomkodni csak azért, nehogy az írásai esetleg valakinek megfeküdjék a gyomrát.
Amikor én írni szoktam, akkor elképzelem, hogy most nem vagyok normális és minden előírást, elvárást felrúgok és akinek és aminek csak lehet borsot török az orra alá. Kigúnyolok mindent és mindenkit. Akinek meg nem tetszik, az k.pja be. Van is sikere az írásaimnak (azért persze leszólják, hogy morbid, meg hogy milyen kifejezések használok, de örömmel olvassák és elismeréssel nyugtázzák).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!