Ti nem érzitek úgy, hogy az éhezők viadalának a vége olyan rossz?

Én is úgy érzem, hogy a végét nagyon "elrontotta" az írónő. Főleg Katniss szenvelgéseit utáltam meg: amikor már azt hitted, hogy végre felgyógyult, és kiheverte a szerettei halálát, akkor mindjárt jön a következő tragédia, amin megint lehet egy sort bőgni, és öngyilkos gondolatokat táplálni. Az egész olyan... sok volt.

A szerelmi szál pedig... Nahát az a másik szörnyűség. Már nem emlékszem pontosan (és nincs kedvem elzarándokolni a könyvespolcig), de Katniss valami olyasmit mondott, hogy azért ment hozzá Peetához, mert az "meg tudja adni, amire neki szüksége van a gyógyuláshoz". Nem beleszeretett az idők során, nem is arról van szó, hogy Gale-nél jobban kedvelné, csak éppen ő eldöntötte, hogy ez a fiú hasznosabb. Nesze neked, romantika. Egyébként Gale-t nem sajnálom, pedig ő volt a kedvencem, de amilyen sírós-picsogóssá vált Katniss, örülök, hogy megmenekült tőle.

Prim halála szükségszerű volt, kellett valami tragédia is az utolsó részbe. Én személy szerint egyedül annak örültem, hogy a két fiú közül egyik sem halt meg, megkönnyítve a választást Katniss számára (bár Gale-t igyekezett mocskolni az írónő, hogy azért hidegedjenek el tőle a rajongók is).

A befejezés pedig minden, csak nem happy end, és ezt most nem csak Katniss, hanem úgy amblock az egész világ történetére értem. Valami jobb megoldást vártam volna a problémákra, nem pedig ezt a képviselőválasztásos, egyenlő jogos történetet. Hiszen látjuk, mennyire nem tökéletes ez így: fogadok, pár év, és a körzetek barátsága hirtelen megromlik, a Második elkezd fújni a Tizenharmadikra, aztán mondjuk megromlik a Hetes és az Ötös viszonya... És tadamm, egész Panem kettészakad, és lassan-lassan háborúba sodródik, amelynek végén végül kiemelkedik egy körzet, amelyik a többi fölé kerekedik, és újra bevezeti az Éhezők Viadalát... És így tovább, körbe-körbe, az idők végezetéig. Kivéve, ha az emberiség az evolúciónak egy új korszakába lép, de ez nagyon nem valószínű.

Szóval én a könyv olvasása után, ha módomban állt volna, valószínűleg leültetem a kedves írónőt, hogy az utolsó ötven oldalt írja újra. Mert az első részt nagyon-nagyon szerettem, valamennyire a másodikat is, a harmadikat i élveztem a közepéig, de ez a vég... Szerintem kicsit (nagyon) elrontotta vele az egész trilógiát.