Vêleményetek szerint, ha egy felkapott mű ostoba divatot teremt és emberi butaságból halálesetet okoz, akkor az írót terheli e ez után felelősség?

Azt a székes mesére írtam, nem a lektorálatlan szakkönyvre, ahogyan te is arra válaszoltál.

Szórakoztató irodalom írója semmiben sem felelős az olvasók tetteiért. Rick Riordan nem lenne felelős, erkölcsileg sem, ha valaki a Percy Jackson-sorozaton felbuzdulva megölné a tanárát, mert az biztos hárpia, aki meg akarja ölni a félisteneket.

Kezdek megzavarodni, mire is gondolsz pontosan. Először azt hittem, a fikciós művekre gondolsz. Mint John Lennon halála - Chapman a saját bevallása szerint a Zabhegyező miatt ölt. Bár az nem bújt fel konkrétan gyilkosságra, de ha ezt is tenné, az írót nem terheli erkölcsi felelősség. (Mondjuk nem tudom, Salinger hogyan viselte, gondolom nem túl jól.)

Aztán jössz a másik oldallal, mint az általam is említett Anarchista szakácskönyv, ami nem fikciós mű. Itt a szerző szaktudásában bízva elvileg a leírtak rekonstruálhatóak. Bár azt mondod, téged a büntetőjogi felelősség nem érdekel, de itt már felmerülhet - közel sem csak az ekölcsi. Elvileg persze egyik sem terheli a szerzőt, de érezheti magát felelősnek azért, amit okozott, viszont ez nem kötelező kapcsolat. Ha kifejezetten empatikus lélek, valószínűleg az elejére ráírja (vagy a kiadó, tartva a jogi következményektől, ráíratja), hogy a könyvben található dolgokat mindenki csak saját felelősségre próbálja ki, de inkább azt se. Ettől még ha valaki bizonyíthatóan a könyv miatt szenved balesetet, érezheti erkölcsileg felelősnek magát, kártérítheti a családot stb. De nem ez az alapvető reakció. Ilyen esetben is az olvasó volt a hülye. (Ahogy minden szakkönyv elején ott van, hogy sem a kiadó, sem a szrző(k) nem vállalnak semmiféle felelősséget. Ha egy nyomdahiba miatt elszáll a tévé, akkor sem fog a korrektor álmatlanul forgolódni az ágyában.)

én értem mire gondol, hogy erkölcsileg filozófiai értelemben terheli e felelősség az írót, és szerintem igenis terheli, de a jó író tisztában van vele...

Ha én írnék valami komolyabb témában, biztosan úgy állnék neki, hogy felelősséget tanúsítok a gondolataim iránt.

"a lovas baleset természetesen nem a te hibád, te csak a lovaglást szerettetted meg, a balesetrõl senki nem tehet."

Ezzel magadnak mondasz ellent, hisz a kérdésben ott van, hogy a mű teremti a divatot, jelen esetben a lovaglást, az emberi butaság pedig halálesetet okoz, tehát tehet róla valaki, maga, aki elszenvedte. Mivel szerinted ilyen esetben terheli az írót felelősség, akkor nem mentheted fel a lovaglás közbeni balesetek miatt sem!

Nem csak megtörténik, ott van, hogy az emberi butaság miatt történik a baleset, pl. tapasztalatlan lovas, de csak azért is, vagy íjazni próbál, esetleg felállni stb., amire a karakter képes volt. Ez ugyanaz, ami a kérdésben volt, s a hokedlis példára is igaz.

Az álláspontod szerint Martelt is erkölcsi felelősség terhelné minden olyan eset után, amikor valaki a könyve hatására akarna tigrisekkel barátkozni, és természetesen megszívná.