Erdemes kidolgozni ezt a tortenetet vagy hulyeseg?

Ez nem egy utolsó ötlet... mármint hagyni a Földet és minket a francba. :) Két faj találkozása, két merőben eltérő kultúra, létforma első kapcsolatfelvétele mindig nehézkes téma. A te alapötleted kihúzná az egész méregfogát, maradna az Egy úr az űrből (nem lehetek ilyen öreg, hogy még emlékszem rá, jézusom...), de az is csak Robin Williams miatt volt vicces.

Amit vázoltál, az még nem történet, csak egy alaphelyzet. A kérdés az, mit akarsz kihozni belőle. Sci-fi? A lényeg a kapcsolatfelvétel, a kommunikációs problémák, a világnézeti és morális különbségek? Ehhez iszonyú mély emberismeretre van szükség, és ha erre hegyeznéd ki, nem hagyhatod el az embereket. Két, a mienktől gyökeresen eltérő létforma kapcsolatfelvételét hűen és az emberek számára is érdekesen bemutatni még profinak sem könnyű falat, főleg nem úgy, hogy közben emberi problémákra kell referálni.

Valószínűleg te inkább a könnyed vonalat helyeznéd előtérbe, az idegen egyfajta változat a szokásos fantasztikus-romantikus műveken belül (épp nem vámpír, vérfarkas, démon, angyal stb.), némi új színt hozva a klisébe. Nem rossz ez sem, láttunk már ilyet, bár ehhez valami kevésbé támadható háttér kéne. Mert oké, itt vannak a föld alatt (nem vettük észre?), nem zavarjuk őket (tényleg?), nem érdeklődnek irántunk (miért? speciel a plafont fúrjuk a fejük felett és tesszük tönkre a bolygót). Aztán egyszercsak _most_ úgy döntenek (vagy dönt az aktuélis kolóniafőnök), hogy felküldenek egy megfigyelőt. Miért kell ehhez személyes beavatkozás? Fejlettebbek nálunk, megoldhatnák másképp. Miért alakíthat ki a megfigyelő kapcsolatot egy emberrel? Ha rájönnek, miért engedik, ha nem jönnek rá, miért nem? És így tovább, rengeteg necces kérdés. Akkor már jobb a szokásos "lezuhant az űrhajom, bocsi" alaphelyzettel indítani.

Abban van némi ötlet, hogy a saját bolygójukon költöztek a felszín alá, élnek ott nagy békességben, mígnem egyszer rájönnek, hogy hoppá, fölöttünk egy új inteligencia belakta a bolygót. Ilyenkor egy kapcsolatfelvétel logikus. És előfordulhat, hogy valaki minden szabály ellenére felmegy személyesen kapcsolatot felvenni. (Vagy felküldik, mert titkosszolgálati ügy.) Aztán ugyanott vagy, merre akarod továbbvinni a sztorit.

Ha a komolyabb vágány érdekel, nagyon nehéz SF-irodalma van, sokféle megközelítésből próbálták már bemutatni két faj találkozását. Általában megrendítő. Talán a Génszimfónia (Joan Slonczewski) neked megérne egy olvasást (van benne szerelmi szál is, bár nem ilyen, hanem a kapcsolatfelvételtől függetlenül). Szerintem egyszerű... egyszerűbben olvasható és boldogabb a vége, mint mondjuk a Solarisnak. Lem nem egy könnyű esti olvasmány. (De mindenképpen olvasd el, ha ilyen műben gondolkozol. A témában talán a legmeghatározóbb.) Esetleg a Randevú a Rámával... Clarke, nem érdemes kihagyni.