Nem tudom befejezni a történetem?

Én is sokszor vagyok így. De néhányat befejezek hónapokkal később, ilyenkor máshogy látom az egészet már.

Másrészt ha hosszabb művekkel próbálkozol érdemes lenne novellàznod, ha azt be tudod fejezni, gyakorlásnak jó.

"Ügyelj arra, hogy az ötlet soha ne ragadjon el, s ne késztessen idő előtt alkotásra. [...] A "jó ötlet" megvillan, mert olvastál, hallottál vagy tapasztaltál valamit, mert lelked felhámját megérintette valamilyen világi tünemény - s te már hegyezed ceruzád és művet faragsz az ötletből, alkotássá duzzasztod azt, ami nem más és nem több, csak ötlet! Vigyázz, mert ez a csábítás gyakori az alkotó ember életében."

/Márai Sándor:

Füveskönyv,147 Az ötletről és az élményről/

Hagyd, hogy az ötlet élménnyé váljon. Nekem is az volt, hogy egymás után jöttek az ötletek, és nem tudtam befejezni azt, amit éppen írtam. A novellát nem szeretem, túl egyszerű és rövid. De aztán olvastam Márai írását az ötletről és az élményről, és az történeteket vázlatpontosan lejegyeztem és hagytam állni. Belefogtam ebbe, abba, s egyszer csak jött, hogy nekem más kell. Egy pihentetett ötlet, ami a hónapok során élménnyé vált. Azután, és még most is (lassan 3 éve) azzal foglalkozok, más nem érdekel. A cselekmény azóta többször átírtam, de a lényeg az, hogy nem kezdtem hozzá rögtön. Hagytam, hogy bennem kialakuljon, olyan történetté váljon, ami nem csak érdekes és fordulatos, hanem közel áll hozzám és a mindennapjaim részét alkotja. Úgyhogy azt tedd, hogy hagyod pihentetni az ötletet. És mondom, ezt nem én mondom, hanem egy tapasztalt író. Szerintem furcsán hangzik, és nem is érted pontosan, mit akar mondani, legalábbis én nem értettem. De azóta megértettem, és tapasztaltam, hogy valóban hasznos. Más nem veszi el a figyelmemet róla, mert igazából már csak ez érdekel. Persze van ötletem más is, de azoknak lesz ideje pihenni még (kb. 4-5 év), hogy élménnyé váljanak.