Őszinte véleményeket kérnék. Szerintetek milyen lenne a történetem (könyvem, ha sikerülne) az összefoglalója alapján?

Szia! Nekem tetszik az alapötlet szerintem nagyon is egyedi és ez a mai világban nagyon jó. Mivel blogger és moly vagyok ezért odafigyelek, hogy mikor és mit veszek a kezembe.

Viszont nagyon oda kell figyelned arra, hogy mikor mely cselekményszálat helyezed előtérbe, hogy nem húzod az olvasókat a sok szálal és karakterrel, mert ez zavaró tud lenni. Mint mondtam az alapötlet jó megvan benne a potenciál csak ugye ennyi nem elég. Kell karakterizálás, rejtett utalások, világkidolgozás és magyarázatok. (nem szájbarágós)

Rengeteg minden kell egy jó könyvhöz, de gyakorlás teszi és, ha van kitartásod, türelmed és bírod a kritikát akkor minden lehetséges.

Én csak egy tanácsot tudok adni. Nem írtad, hány éves vagy, de gondolom, tini éveid közepe felé járhatsz.

Írj egy kitalált történetet, de ne akard a "rengeteg" élettapasztalatodat belevinni, amit meg kell osztanod a világgal. A legtöbb fiatal azt gondolja, hogy sok megosztanivalója van, de majd rájössz, hogy a legtöbb ember átéli ezeket, és semmi új nincs benne. (nem ismerem az életed, lehet, hogy veled történtek kiemelkedő dolgok, ebben az esetben elnézést kérek - ez csak a nagy általánosság).

Maga a történet jó lehet, a helyesírásod is a helyén van, viszont a vége (legalábbis ennyi leírás alapján) elnagyolt. Miben kell döntenie a két lánynak? Mennyire hihető/hiteles az, hogy majd ilyen dolgokban két "átlaglány" dönt?

A főtanulság pedig... ezt inkább hagyd ki. Erről beszéltem az elején: az, hogy semmi sem tökéletes, egy nagy közhely, nem tanulság. Ezt bárki megmondja neked bármilyen könyv elolvasása nélkül. Ezt még gondold át.

Remélem, hogy ennél mélyebb életbölcsességeket akarsz átadni.

Az alapötlet jó, de vigyázz, ne csavard túl a szálakat, követhető maradjon. A vége pedig, mint arra már figyelmeztettek, ne legyen elnagyolt. Ez a "két lánynak kell döntenie" dolog kicsit közhelyessé teszi a történetet, ezt még dolgozd ki jobban. Ja, és az élettapasztalat. Na azt ne erőltesd túl. Persze minden könyvből lehet levonni tanulságot, de ha ezt helyezed előtérbe, az tönkreteheti az egészet. Nem kell azon erőlködni, mindenki levonja belőle amit akar, neked nem kell ezt megszabni. Hagyj egy kis szabadságot az olvasóidnak.

A sok szereplőről még annyit, hogy vigyázz velük. Nem tudom, hogy E/1.-be vagy E/3.-ba akarod írni a történetet, de a végeredmény szempontjából végül is mindegy. Az a tanácsom, hogy ne legyen túl sok szál. Két, legfeljebb három. Bőven elegendő, ennél többet nem is lehetne követni, az ember csak belezavarodna. Próbálj meg írni egy letisztult cselekményvázlatot mindenféle felesleges mozzanat nélkül, ami segíthet majd írás közben, és többé-kevésbé tartsd hozzámagad. A kitalált lényeket pedig jól gondold át, dolgozd ki, azt javaslom, írj róluk néhány oldalt, megemlítve a főbb külső-belső jegyeiket, ez szintén hasznodra lesz írás közben, és nem kalandozol el. Amikor pedig bemutatod a lényeket, akkor ne egy az egyben rohamozd meg az információkkal az olvasót (az enyhén Discovery-feeling lenne, ami egy ilyen műben nagyon erőltetett és hangulatromboló), hanem lassacskán adagold, mindig csak amennyit kell. És ahogy az első is mondta, nem szájbarágósan. :)

Sok sikert!

Továbbra sem tudjuk a korodat, de én is azt mondom, hogy vigyázz ezzel a "bölcsesség" témával. Tudom, hogy mindenki azt hajtogatja, hogy egy könyvnek mondanivalóval kell rendelkeznie, de ne essünk túlzásokba. Nem tudom, mi a a rejtett tudás, amiről beszélsz (és látatlanban nem akarom leszólni), de sok tini azt hiszi, hogy feltalálta a spanyol viaszt, csak azt mások nem értik meg.

Tényleg írd meg, olvastasd el néhány kívülállóval (ne az anyukáddal), aztán meglátod, mások is úgy gondolják-e, ahogy te.

Mindenesetre, annak ellenére, hogy vannak benne fantasy elemek, próbálj a realitás talaján maradni. A mi világunkban működjenek a dolgok úgy, ahogy annak kell. (ld. az elnök fia, ne hátizsákos turista legyen, ne egy átlag magyar lány diktáljon az elnöknek, stb)

A végét dolgozd ki, és ez a főtanulság még mindig ingatag. Én hanyagolnám. "mégis minden az" része sem sokkal bölcsebb megjegyzés, mint a "semmi sem tökéletes".