Mi a véleményetek erről, hogy lehetne egy kicsit feljavítani?

Könyvem bevezetőjéből van kimásolva(20-22 old)

Sokat gondolkodtam, hogy miként lehetne javítani de nem jutott semmi eszembe. Vannak akik szerint jó így, de szerintem valami hiányzik, valamitől furcsa az írás.

Előre is köszönöm!

Jobb kezével állandóan a kardja markolatát fogta. Előrébb lépett a kis körtisztáson a tűz felé közeledett.

Kifinomult orrával megérezte a sült illatát. A csontok se voltak messze. Az egyik darab pont a talpa alatt volt, rálépett, zajos reccsenés hallatszott. Belerúgta idegesen a tűzbe a maradványokat.

A tűz lángja megbolondult a csonttól, s fekete füstöt árasztott magából kifelé.

Vékony volt már a farakás.

Arthur hirtelen felébredt, nem tudta hol van, mi volt az a zaj körülötte.

- Te vagy az? – kérdezte, miközben törölgette a szemét.

- Kicsoda? – válaszolt a különös hang, s előhúzta a kardját teljesen.

Arthur megfordult s megpróbált felállni. Az idegen ezt nem hagyta, s visszanyomta erővel a földre majd a fegyverének élét a torkához nyomta.

- Ki vagy? – kérdezte, egy kicsit összezavartan.

- A nevem senki.. – dadogta Arthur, s a képére kiült a rémület.

- Mindenki valaki, ki vagy hát? – kérdezte, már keményebb hangnemben.

- Valaki – folytatta Arthur.

- Ne szórakozz velem, te kis mamlasz! Ki vagy? – ordított a félálomba levő Arthurra. Kardját erősebben a nyakához nyomta.

- Arthur! Arthurnak hívnak! – ismételte habozás nélkül a válaszát.

- Oh! Tehát mégis van neved?

- Mond csak, te Arthur! Ide valósi vagy netán?

- Igen.. - motyogta.

- Hagyjad! - Jött az éles hang, s előtermett a sötétségből a férfi, olyan csöndben, hogy azt még egy bagoly se hallaná meg. – Ki vagy, s mit keresel itt? Netán vadászol, a saját konyhádra? Netán orvvadász vagy?

- Nem uram..

- Mit merészelsz, te! – morgott a késes fickóra Hughues, majd félrelökte az útból.

- Mondd, csak bátran, én, nem bántalak! Mit keresel itt, egyedül ebben a veszélyes erdőben?

- Csak erre jártam.. Csak erre jártam! – ismételte eszelősen Arthur.

- A hazugság bűn! Az igazat mondd! – ordított Hughues torkaszakadtából Arthurra.

- Ez az igazság! – kiáltotta vissza, hasonló hangnemben.

- Egyedül vagy? – förmedt rá a késes.

- Fogd be a pofád Guy!

- Nézd az arcát, hajolj csak közelebb, te istenverte..

- De hisz ez.. – szólalt meg a késes, akit Guy-nek hívtak.

- Igen, Robert fattya. – a rabló arcon köpte a fiút.

- Nem vagyok a fattya! – ugrott fel mérgesen Arthur.

- Csak óvatosan ezekkel a kirohanásokkal, fattyú! –mindketten a kardjukat felé szegezték.

- Nem vagyok a fattya!. - Vágott vissza.

- Elég a szóból! Zsoldos kísérd a táborunkba! - egy fehér köpenyes, talpig láncingbe öltözött alak bukkant elő a sötétségből - Lesz pár kérdésem ettől a korcstól!