Ki tudja Gárdonyi: Láthatatlan ember -t elemezni?

A láthatatlan ember (Gárdonyi Géza-regény)

Ellenőrzött lap

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk Gárdonyi Géza regényéről szól. Hasonló címmel lásd még: A láthatatlan ember (egyértelműsítő lap).

A Láthatatlan ember Gárdonyi Géza regénye, mely 1902-ben jelent meg. A könyv a görög ifjúról, Zétáról szól, aki urával, Priszkosz rétorral Atilla hun uralkodó Tisza menti városába érkezik, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban a szíve, s ez minden szereplő számára számos kaland és élmény forrása lesz. 1975 utáni kiadásai A láthatatlan ember (névelős) címmel jelennek meg.

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 Történet

2 A regény sikere

3 A regény fontosabb szereplői

4 Források

5 További információk

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alább a cselekmény részletei következnek!

Az ötödik század derekán járunk, a Római Birodalomban. A trák származású művelt görög, Zéta urával, Priszkosz rétorral indul Attila, a hun uralkodó Tisza menti városába, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom közös ügyeiről tárgyaljanak. Útközben Zéta egy hun fogoly, Deél segítségével megtanul hunul, így rengeteg későbbi nehézséget kerül el. A fogoly mesél neki arról, hogy beleszeretett egy hun főúr lányába, és ezért ki fogják végeztetni. Zéta és csoportja huzamosabb ideig maradnak a városban, és Zéta rövidesen szintén beleszeret egy hun főúr lányába, Emőkébe, és maga vállalja a rabszolgaságot, hogy szerelme, Emőke közelében lehessen: hamis levéllel visszajuttatja magát a hun táborba, és Csáth, a hun főúr szolgája lesz. Később (természetesen Emőke kedvéért) a palotában is gyakori látogató lesz, ahol Rika királyné és udvarhölgyei nyomban bizalmukba is fogadják, és olyan kézügyességet igénylő feladatokat végeztetnek vele, mint amilyen például a rajzolás. Attila hadjárata előtt Zétát is katonai kiképzésre küldik, és rövidesen kitűnő harcos lesz belőle. Abban reménykedik, hogy ha a csatában jeleskedik hősiességével, felszabadítják. Azonban hiába harcolja végig a catalaunumi csatát, erre nem kerül sor. Ezek után egy pap segédje lesz, aki a járványokban elhunyt embereket temeti. Zéta visszakeveredik a hun táborba, és találkozik Emőkével. Őt is azok közé a szolgák közé helyezik, akik segítenek az időközben elhunyt Attila temetésében. Azonban Emőke átveszi Zéta helyét, és a temetés után őt is megölik. Zéta azonban mégis boldog lesz, mert szerelemre lobban Dsidsia, a római szolgálólány iránt.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A regény sikere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény sikerének oka legfőbb értékében rejlik: Zéta gazdagon áradó, mindig eleven, természetes hangú meséjében, amit a gyermekek is megértenek, s a felnőttek is szívesen meghallgatnak. A regény címe rejtélyes, de megfejtésében maga az író segít. Az előszóban, mely Gárdonyi megjelölése szerint „utószóként is olvasható”, ezt írja:

„Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki… Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.” Zéta tulajdonképpen Gárdonyi képmása: azé az íróé, akit magánya miatt sokan különcnek tartottak, és biztosan nem ismertek.

A regény fontosabb szereplői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zéta – művelt, trák származású görög szolga

Priszkosz – római rétor, Zéta gazdája

Emőke – hun leányzó, Zéta szerelme

Dsidsia– szolgálólány a hun táborban

Atilla – a hunok vezére

Rika királyné – Attila felesége

Csáth – Emőke atyja, Attila bizalmasa

Oresztész, Edekosz stb. – hun vezérek

Szabad-Görög – felszabadult görög rabszolga a hun táborban

Vigilász – római tolmács

cím:az első oldalon van benne.Minden ember láthatatlan,mert az igazi arcát senkinek sem ismerjük,csak azt,amit mutat belőle.Zéta is ezért láthatatlan ember.

a két nép,a hun és a római egyaránt küzd a saját hazájáért.minden módszerrel és eszközzel harcolnak,hogy megvédjék.

a történetet zéta meséli el,a saját érzelmei és érzései alapján.ezért a történet nem semleges nézőpontú.

hát kb. az legyen benne,hogy neked miért tetszett,hogy te mit csináltál volna másképp stb.