Az állatokról szóló történeteket miért "fokozzák le" mindig gyerekirodalommá?

Bocsánat, ha nem voltam egyértelmű, én az állatokról szóló REGÉNYEKRE (szerepel a kérdésben is: történet) gondoltam. Ott van pl. Felix Salten "Bambi" című regénye. Ha jól tudom, alsó tagozatosoknak szerepel a listán... Holott az azért kemény, nehéz olvasmány, és inkább szomorú, mint nem! Köze nincs a "kedves, aranyos, ártatlan őziké"-hez (sem pedig a Disney-gagyisághoz, amit csináltak belőle), és olyan mély mondanivalókat is hordoz, amit egy gyerek még nem érthet meg.

Fekete István állatregényeivel ugyanez a helyzet.

Vagy ott van a "Lassie hazatér". Az sem éppen gyerekeknek való olvasmány.

Az "Állatfarm" teljesen más ügy, az annyira szürreális és annyira erősen politikai tartalmú, hogy annyira azért talán mégsem tájékozatlan senki, hogy azt is betegye alsó tagozatos olvasmánynak.

Az ókori eredetű állatmesék, fabulák az megint egy harmadik csoport, azzal semmi baj nincs.

Na jól van, látom, nem ment át a kérdés lényege.

Szóval valami olyasmit érzek ebben, mint abban, hogy nálunk minden további nélkül levetítenek gyerekek brutálisabbnál brutálisabb animéket, mert nem fogják fel, hogy az felnőtteknek készült, hanem egyszerűen csak rajzfilm=gyerek. Mintha ugyanez volna az állatos regényekkel is: állatregény=gyerek. Nem úgy tűnik, mintha bárki is alaposabban megnézné, miről van szó, mielőtt kötelező vagy ajánlott olvasmánynak feladná az alsós gyerekeknek.