Nektek mi a kedvenc versetek?

Milne: A szél

Arany János: Vörös Rébék

Burns: John Anderson szívem John

John Anderson, szívem, John

kezdetben, valaha

hajad koromsötét volt

s a homlokod sima.

Ráncos ma homlokod, John,

hajad leng deresen,

de áldás ősz fejedre,

John Anderson, szívem.

John Anderson, szívem, John,

együtt vágtunk a hegynek,

volt víg napunk elég, John,

szép emlék két öregnek.

Lefelé ballagunk már

kéz-kézben csöndesen,

s lent együtt pihenünk majd,

John Anderson, szívem.

Nekem a párom ollózta össze az eljegyzésünkre; olyan megható volt, ahogy elszavalta mindenki előtt:

Tisztelt ház lakói, reám hallgassatok,

Hadd mondjam el szépen, mi járatban vagyok.

Nehéz most beszélnem, hisz izgatott vagyok,

De a lényeget illetően, kétséget nem hagyok.

Köszönöm az életnek, hogy Téged megadott

Köszönöm a sorsnak, hogy hozzám elhozott,

áldom az utat, amelyre most léptünk

vigyázz rá, hogy róla soha le ne térjünk.

Édesapád előtt, most válaszolj hát nekem,

Szeretnél-e lenni a feleségem???

Radnóti Miklós: Rejtettelek

Rejtettelek sokáig,

mint lassan ért gyümölcsét

levél közt rejti ága,

s mint téli ablak tükrén

a józan jég virága

virulsz ki most eszemben.

S tudom már mit jelent ha

kezed hajadra lebben,

bokád kis billenését

is őrzöm már szívemben,

s bordáid szép ívét is

oly hűvösen csodálom,

mint aki megpihent már

ily lélegző csodákon.

És mégis álmaimban

gyakorta száz karom van

s mint álombéli isten

szorítlak száz karomban.