Hogyan kezdjek el ismerkedni a szépirodalommal? 17/L
Szeretnék áttérni kicsit komolyabb hangvételű könyvekre, de nem tudom, mivel kezdjek. Mármint úgy értem, hogy még elég nehéz elolvasnom pl. egy drámát úgy, hogy élvezzem is, és nem tudom, milyen könyvvel kezdjem meg szokni ezeket...
Eddigi könyvek amik nagyon tetszettek a Zabhegyező, a Virágot Algernonnak, Az ötödik Sally, Teleki Blanka, Szendrey Júlia, A kezdő Charles Bukowskitól, meg a K*rvapecér Heinz Sobotától, ja meg az egyetlen kötelező olvasmány, ami tényleg tetszett a Bűn és bűnhődés.
Azt hiszem inkább az elvontabb könyvek érdekelnek, de mégis csomószor van olyan, hogy elkezdek egy könyvet és pár oldalnál megakadok, nem érdekel, nem tudom továbbolvasni, eddig jó lenne kicsit művelődni...Pl. így vagyok Victor Hugótól A nevető emberrel, meg sok drámával is..Milyen könyvet ajánlotok?
Dosztojevszkij: A félkegyelmű
Tolsztoj: Anna Karenina
Emily Bronte: Üvöltő szelek - szerintem ez könnyebbnek számít, én 12 évesen olvastam, és teljesen érthető volt
Anthony Burgess: Gépnarancs - nem tudom, ez szépirodalminak számít-e, a nyelvezete elég nehéz, mert orosz szavakat kever az angolba, de mindenképpen érdemes elolvasni, nagyon érdekes, elég elvont
hűha.hűha...
ha a Háború és béke kezdésnek jó, és csak az ilyenek után vessem magam bele a komolyan művekbe? Mi számít "nehezebb, elgondolkodtatóbb műveknek", ha nem pl. az?:(
Tolsztojtól csak az Anna Kareninát kezdtem el, de igen..ezt is abbahagytam, valahogy nagyon nem kedveltem Annát, nem is tudnám végigolvasni, meg túl sok volt nekem az elkalandozás az..orosz mezőgazdaság? Vagy nem is tudom miről volt esett olyan rengeteg szó..
Szóval valahogy Tolsztoj nem vonz, az Üvöltő szelek meg nem merem elolvasni..
De Robert Merle mindenképp felkerül a listámra! köszönöm!
ja, Steinbecket meg apa szereti nagyon, de én mág nem jutottam el hozzá, csak az Egerek és embereket ismerem filmről.
Olvasd el nyugodtan a háború és békét! Nem kell attól megijedni, hogy Tolsztoj írta. Egy nagyon olvasmányos, érdekes és romantikus könyv a napóleoni háborúkról, van benne kaland és szerelem csak valamiért mindenki megretten attól, hogy terjedelmes és hogy orosz az írója.
Véleményem szerint nem olyan édes, kedves, cukormázas romantikus, mint Jane Austen könyvei, de a nehéz művektől is messze van.Én is körülbelül annyi idős lehettem, mint te amikor elolvastam.
óha, biztos érdekes meg olvasmányos, de sajnos a háborúk is meg a szerelem is hidegen hagy...
nem azért rettentem meg tőle, mert orosz az írója(sőt,eddig ami orosz volt, az jó volt), hanem azért, mert Tolsztoj írta, és valamiért nem szimpatikus. Tudom, honnan tudhatom ezt, ha nem is ismerem..de..nem tudom megmagyarázni, csak van, amikor valakit már rögtön a szívembe zárok, valakit meg pont ellenkezőleg. PL. Tolsztojról tanulni se volt jó, annyira hidegen hagyott, Dosztojevszkij meg már akkor is érdekelt, meg régóta terveztem a Bűn és bűnhődést is(meg másokat is tőle), és az tényleg tetszett...
De nem értem, hogy lehet az, hogy nem volt nekem unalmas pl. Paul Austertől A véletlen zenéje, vagy valamelyik másik könyve, mikor az ő könyvei pont nem amiatt népszerűek, hogy olyan sok esemény lenne bennük, hanem olyan kis elvontabbak, elgondolkozósabbak, mégis izgalmas volt érdekes, nem untam.
A Zabhegyezőben sincs sok esemény, mégis nagyon szerettem..
Viszont ott van mondjuk A nevető ember...hát, nem tudom el fogom-e valaha olvasni, eddig pár oldalnál sosem jutottam tovább.
De annyira utálom ezt, most ennyire sekélyes meg felszínes vagyok hogy nem tudom értékelni az igazán jó könyveket, vagy az a baj, hogy nagyon szűk réteg az, amit befogad az elmém, vagy mi? Csomó könyvet felírtam, hogy el kéne olvasni, és egy jópárba bele is kezdtem már, és legtöbbször az lett a vége, hogy inkább hagytam, mert nem volt kedvem kínlódni velük:( már olyan butának érzem magam..
Butaság, hogy sekélyes vagy felszínes vagy! Ezt felejtsd el! Egyszerűen arról van szó, hogy most kezded el kialakítani a saját véleményedet, ízlésvilágodat. Nagyon becsülendő dolog, hogy nem a nyáj után mész bégetve és azt olvasod, ami divatos vagy népszerű, hanem a saját tapasztalataid alapján próbálod megtalálni, hogy mik azok a műfajok, könyvek, amik érdekelnek és lekötnek.
Nem leszel attól kevesebb, hogy nem olvasod el az általam ajánlott és agyondicsért Háború és békét! Én egy választási lehetőséget ajánlottam, elmondtam a saját véleményemet, de nem kell ezt követned vagy elfogadnod. Mindenkinek más az ízlése és érdeklődési köre, hiszen éppen ettől olyan érdekes a világ és ebben az esetben az irodalom világa: Mindenki előbb vagy utóbb megtalálja a számára legszórakoztatóbb dolgokat benne!
tudom, de csak úgy fogom megtalálni a nekem valót, ha olvasok sokat, de csomószor alig jutok tovább pár oldalnál...egy könyv vagy magába szippant már az elején, vagy hagyhatom az egészet.
És..nem tudom, fogalmam sincs mivel kezdjek, mert annyi könyvet felírtam már, hogy el kéne olvasni, de félek, hogy megint az lesz majd, hogy belekezdek, aztán mégsem tetszik, aztán tépelődök, hogy miért nem tudom értékelni őket. Ki hallott már olyat, hogy valaki ilyen hülyeségen tépelődik? o.O
"De annyira utálom ezt, most ennyire sekélyes meg felszínes vagyok hogy nem tudom értékelni az igazán jó könyveket, vagy az a baj, hogy nagyon szűk réteg az, amit befogad az elmém, vagy mi? Csomó könyvet felírtam, hogy el kéne olvasni, és egy jópárba bele is kezdtem már, és legtöbbször az lett a vége, hogy inkább hagytam, mert nem volt kedvem kínlódni velük:( már olyan butának érzem magam."
Egy könyv nem lesz jó attól, hogy sok ember mondja ezt rá. A jó is relatív fogalom, mint az összes többi. Ha az olvasó jónak ítéli meg akkor neki jó lesz. Ha nem tetszik neki, akkor pedig nem lesz jó. Ezért nincs is értelme annak a mondatnak, hogy nem tudod értékelni az igazán jó könyveket, hiszen amik nem tetszenek azok nem is jók számodra.
Ne keseredj el amiatt, hogy sok könyvet pár oldal után leteszel.m Szerintem mindenki így van ezzel néhány könyv esetében, én is jó párat feladtam már. Túl unalmas, érdektelen, szemben áll az olvasó nézeteivel, több oka is lehet, hogy egy könyvet egyszerűen nem bírsz végigolvasni.
Ez nem szabad, hogy eltántorítson az olvasástól. Mindig fogsz találni olyan műveket amik lekötnek.
Előbb olvasd el azokat amelyeket ajánlottunk, ha megtörtént talán új távlatok nyílnak meg előtted az újabb stílusok és témakörök hatására.
Üdv
de most akkor ha egy könyv nem tetszik 40 oldal után se, akkor erőltessem tovább az olvasását(hogy bővüljön a látóköröm stb.), vagy inkább hagyjam?
Mert ha arra gondolok, hogy el kéne olvasni az Anna Kareninát, mondván hogy azért mégis csak egy alapmű, már akkor le leszek hangolva, hogy jahj ne...nem akarom...
Csak az a baj, hogy én nem pár, hanem sok könyvvel vagyok így. Több könyvet kezdtem el és hagytam abba, mint amennyit olvastam.
Csomó olyan van, amiről csak ha a fülszöveget elolvasom, meg beleolvasok a könyvbe, megpróbálkozom az elejével, rögtön jön bennem az ellenállás, hogy én ezt nem akarom elolvasni, engem nem érdekel.
Ilyen az Anna Karenina is, Victor Hugo könyvei is, a nagy magyar íróink, Jókai, Mórizc stbstbstb, Mark Twain, Daniel Defoe, Charles Dickens, ámblokk az összes szerelmes sztoris könyv, az összes történelmi könyv, minden ami háborúról meg csatákról szól, minden, amiben túlvilági/fantasztikus dolgok történnek stb...addig sorolhatnám, hogy a végén egy kérdés maradna csupán: oké, megvan hogy miket nem szeretek...de akkor mégis mi maradt? mi az amit hajlandó vagyok elolvasni, esetleg még élvezni is? Nagyon kevés. De kényszerből meg olyan rossz olvasni...:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!