Már meg van a lehetséges címe! Érdekelne a véleményetek. Szerintetek érdekes?

Ez csak az 1. fejezet (hosszú lenne az egész) Viki regénye 1.

Tábor aMadarasi Hargitán

1.FEJEZET

Melyben megismerhetitek a családomat

Éppen a délutáni bevásárlásról hazaérve, fáradtan hallgattam a TV-ben egy Conect-R zeneszámot, amikoris a nővérem zakatolva benyitott a szobám ajtaján. (Már csak ez hiányzott)

-Na, Viktoria kiszállásba mész! – üvöltötte, mintha száz méterrel arrébb volnék. Jaj, és amikor úgy hív, hogy Viktoria, na akkor feláll a nem létező szőr a hátamon.

-Mondom, kiszállásba mész! – kiabált újra. (Bár a hangja még a kiabálásnál is hangosabb)

Aztán rátértem a mondata elemzésére is… Óóó! Megint elküld valami gagyi táborba. Még a lélegzetem is elállt. A falomon lévő Cascada-s órám sem kattogod. (de mondjuk nem is működött. ). Aztán anyukám lépett be a szobámba, akarom mondani a küszöbig. Igaz, hogy hozzám jöt, de először mégis a növéremhez szólt:

-Polítám,mondtam, hogy én szólok a húgodnak. – ekkor anya keze Apollonia arca felé nyúlt. Egy pillanatig azt hittem, hogy a nővérem engedi, hogy megsimogassák. Mint mindig, tévedtem. Pola rekordgyorsasággal elfordúlt anyától, és engem kezdett pásztázni lenézően. Úgy gondoltam, hogy felém vág valami sértő beszólást a sáppadt arcomról, de nem tette. Mivel a szüleink előtt nem mer engem sértegetni, és amúgy nem beszél velem. Így csak sarkonfordúlt és beviharzott a szobájába.

-Szóval,ahogy hallottad,táborba mész. – mondta anya kedvesen. Hát igen, ő és az apukám nem veszik észre, hogy már négy éve, minden nyáron a nővérem keres egy fura tábort amit a szüleink figyelmébe ajánl, hogy jó lenne elmennem oda. És mivel mindig olyant keres, hogy ő ne férjen bele a korhatárba, így nem foghatom bosszúból anyáékra, hogy ő is jöjjön.

-Klassz. – könyököltem a kis aztalomra. – És mi a neve? Zöld és Bio tábor, vagy Eb-kutya tábor,esetleg Teveháton A Történelemben, talán Bakrácsoló Tábor?-soroltam a régebbi táboraim nevét.Anyukám gyengéden elmosolyodott:

-Tudom,hogy az eddigi táboraid,nem teltek jól számodra,de ezt az ideit csak mi ketten, apáddal találtuk az interneten.-anyának ez a kijeelentése egy kicsit sántikált,a „mi” személyesnévásba (sajnos) a nővérem is beletartozik.Ezt onnan tudom,hogy tavaly anyáék szintén azzal győzködtek,hogy azt a tábort csakis ők találták.(+ tesóm,zárójelbe ).

Estére anya nagyjából elmagyarázta,hogy milyen a tábor. Amiből én annyit jegyeztem meg,hogy 24 fős és kor szerint vagyunk csoportosítva…,hogy a Madarasi Hargitán van,és talán a legrosszabb,hogy a tábor köbö akkor alakult,amikor apukám egyetemista volt.Szupper! Teht egy ősrégi tabor,a semmi közepén,akárhány fővel…Amikor felmentem a szobámba,felvillant a laptopom monitorja,jelezve,hogy rám írtak Facebook-on.Ez volt benne:

Kriszta: Vagy?

Viki:Ja.Képzeld a tesom megint táborba küldet anyuékkal.ŐRÜLET!

Kriszta:Húúú! És hová mész?

Viki:Asszem Madarasi Hargitára.Na megyek,mert még Apollonia előtt akarok tusolni,mert ha megelőz akkor a fürdőszobában ül egy fél napot.  Szia 

Kriszta:Jó8

Ezután felkaptam a fűtőtestről a törülkőzőmet,és kicsőrtettem a szobámból.A fürdő a nővérem menő szobája mellett helyezkedett el ,így éppen mellette haladtam el.Az ajtó résnyire ki volt nyitva.Bekukucskáltam a résen,és láttam Polát,hogy ott űl az új MacBook-ja előtt.Magamban felkiáltottam,hogy “Ez az!”.Sietve,de halkan bementem a fürdőbe.Jól elcsúsztam a vizes padlón.Kishíján belevertem a fejem a fürdőkád fényesen csillogó oldalába.A ruhám tiszta habos víz let,ráadásul az ajtóban állt a tesóm,csípőre tett kezekkel.

-Hogy te mennyire stréber vagy!-mondta,és szószerint lenézett (rám ).Aztán egyszerűen visszament a szobájába.Még hallottan,hogy az ajtajára felerősített gyöngyök,zajosan verődnek össze,amikor ő becsapja az ajtót… Ennyi. Csak így tudtam megoldani.