Milyen lett a könyvem első rövid kis bevezető fejezete?

bocsánat elsőre is próbáltam úgy berakni :)

tessék:

Sűrű köd fedte el a még csak ébredező városkát. A park is épp olyan csendes volt, mint a város többi része, de ennek csak egyetlen egy valaki lehetett tanúja. Maureen Azo aki unottan ücsörgött az egyik fa ágán kémia leckéjét körmölve csak néha pillantott szét a parkban ahol csak néhány mókus csapott nagy ritkán zajt. Teltek a percek és már csak egy feladat volt hátra mikor erős szél csapott végig a terepen magával dögszagot hozva. Pár méterre a fától ahol Maureen is ücsörgött a földből egy üveggolyó méretű fekete gömb emelkedett ki. A gömb pár méterrel a földtől a levegőben megállt. A lány lassan eltette kémia füzetét és tollát. Nem látszott arcán semmi se talán egy kevéske unalom. A golf labdányi gömb ekkora már focilabda méretűvé vált és egy kis karmos halványkék kéz nyúlt ki belőle. A kis kezet egy másik követte majd egy rusnya szarvas kobold feje bukkant elő. – Negyvenkilences elkárhozott lélek pokol tornácai kék kobold apród 2 szint – motyogta inkább csak magának unottan a fekete hajú lány majd combjához erősített táskából egy egyszerű konyha késett vett elő –Vafer Vultur – emelte arca elé a már rozsdás kést. A kés hirtelen vörösen kezd izzani. Eltűnik a rozsda, de még mindig csak egy egyszerű konyhakést tart a kezében a lány. – Szemtelen vacak – morran fel grimaszolva a lány majd a már szinte teljesen elő bújt kobold felé dobja. Az viszont vihorászva ugrik, ki a gömbből viszont a kés eltűnik a fekete semmiben majd pár pillanat és a gömb eltűnik. Maureen szemét forgatva ugrik le az ágról a kobold elé. A kis kékség tapsolva ugrándozik, a lány előtt úgy tűnik, nagyon jól szórakozik. Maureen pár pillanatig figyeli a rusnya szörnyecskét majd az előtt teremve rúgásra emeli lábát, de már képtelen támadni. A kobold nyakából lekapva nyakláncát szédítő sebességgel köti le a lányt. Levegő vételt se tud venni a szoros köteléktől, ami szinte húsába, vág. A szörny pedig győzelmi táncot lejt előtte hahotázva. – Emberke, emberke finom emberke! – dalolássza gyerek módjára a kékség. Maureen minden erejét összeszedve, felkarcolva bőrét zsebébe nyúl. Pár másodperces kotorászás és még jó pár véres sebbel bővülve előhúz egy apró színes üveggolyót. – Kobold nagyúr – szólítja meg a vígan éneklő alantas szörnyeteget negédesen – nézd csak! – a felszólításra a kobold a kezében lévő üveggolyóra tekint. Felragyog arca és oda ugrik azonnal. – Fényes golyócska! Fényes golyócska! Add ide te lány! – parancsolja azonnal. – Persze, persze – mosolyog, a lány majd hirtelen elpöcköli az üveggolyót, ami pár méterre a fűben köt ki. A kobold a lányt tartó láncot elengedve kap a fényes bóvli után. Maureen ezt a pillanatot kihasználva azonnal a kobold mögött terem és egyetlen rúgással ketté hasítja a kék csúfságot. A földön elterülő test lassan elporlik, helyén csak egy kis zöld gömb marad. Maureen felveszi az üveggolyóval együtt, majd míg az üveggömböt visszacsúsztatja, zsebébe a kis zöld golyót markában töri szét. Az apró darabkák pedig lassan semmivé foszlanak. Hirtelen feltartja kezét a levegőbe. Pár pillanat majd ismét az erős szél csapás nyomában a dögszaggal. Ott ahol eltűnt ismét föltűnik, a gömb majd a hétköznapi kés visszatér alvilági túrájából egyenesen gazdája kezébe röppenve. A lány amint visszatette combtáskájába a kést fa alatt nyugvó iskolatáskáját vállára kanyarítva elindul, hogy beérhessen első órájára, kémiára.

No tényleg nem akarja úgy berakni ahogy én akarom

Sűrű köd fedte el a még csak ébredező városkát. A park is épp olyan csendes volt, mint a város többi része, de ennek csak egyetlen egy valaki lehetett tanúja. Maureen Azo aki unottan ücsörgött az egyik fa ágán kémia leckéjét körmölve csak néha pillantott szét a parkban ahol csak néhány mókus csapott nagy ritkán zajt. Teltek a percek és már csak egy feladat volt hátra mikor erős szél csapott végig a terepen magával dögszagot hozva. Pár méterre a fától ahol Maureen is ücsörgött a földből egy üveggolyó méretű fekete gömb emelkedett ki. A gömb pár méterrel a földtől a levegőben megállt. A lány lassan eltette kémia füzetét és tollát. Nem látszott arcán semmi se talán egy kevéske unalom. A golf labdányi gömb ekkora már focilabda méretűvé vált és egy kis karmos halványkék kéz nyúlt ki belőle. A kis kezet egy másik követte majd egy rusnya szarvas kobold feje bukkant elő.

– Negyvenkilences elkárhozott lélek pokol tornácai kék kobold apród 2 szint – motyogta inkább csak magának unottan a fekete hajú lány majd combjához erősített táskából egy egyszerű konyha késett vett elő –Vafer Vultur – emelte arca elé a már rozsdás kést. A kés hirtelen vörösen kezd izzani. Eltűnik a rozsda, de még mindig csak egy egyszerű konyhakést tart a kezében a lány.

– Szemtelen vacak – morran fel grimaszolva a lány majd a már szinte teljesen elő bújt kobold felé dobja. Az viszont vihorászva ugrik, ki a gömbből viszont a kés eltűnik a fekete semmiben majd pár pillanat és a gömb eltűnik. Maureen szemét forgatva ugrik le az ágról a kobold elé. A kis kékség tapsolva ugrándozik, a lány előtt úgy tűnik, nagyon jól szórakozik. Maureen pár pillanatig figyeli a rusnya szörnyecskét majd az előtt teremve rúgásra emeli lábát, de már képtelen támadni. A kobold nyakából lekapva nyakláncát szédítő sebességgel köti le a lányt. Levegő vételt se tud venni a szoros köteléktől, ami szinte húsába, vág. A szörny pedig győzelmi táncot lejt előtte hahotázva.

– Emberke, emberke finom emberke! – dalolássza gyerek módjára a kékség. Maureen minden erejét összeszedve, felkarcolva bőrét zsebébe nyúl. Pár másodperces kotorászás és még jó pár véres sebbel bővülve előhúz egy apró színes üveggolyót.

– Kobold nagyúr – szólítja meg a vígan éneklő alantas szörnyeteget negédesen – nézd csak! – a felszólításra a kobold a kezében lévő üveggolyóra tekint. Felragyog arca és oda ugrik azonnal.

– Fényes golyócska! Fényes golyócska! Add ide te lány! – parancsolja azonnal.

– Persze, persze – mosolyog, a lány majd hirtelen elpöcköli az üveggolyót, ami pár méterre a fűben köt ki. A kobold a lányt tartó láncot elengedve kap a fényes bóvli után. Maureen ezt a pillanatot kihasználva azonnal a kobold mögött terem és egyetlen rúgással ketté hasítja a kék csúfságot. A földön elterülő test lassan elporlik, helyén csak egy kis zöld gömb marad. Maureen felveszi az üveggolyóval együtt, majd míg az üveggömböt visszacsúsztatja, zsebébe a kis zöld golyót markában töri szét. Az apró darabkák pedig lassan semmivé foszlanak. Hirtelen feltartja kezét a levegőbe. Pár pillanat majd ismét az erős szél csapás nyomában a dögszaggal. Ott ahol eltűnt ismét föltűnik, a gömb majd a hétköznapi kés visszatér alvilági túrájából egyenesen gazdája kezébe röppenve. A lány amint visszatette combtáskájába a kést fa alatt nyugvó iskolatáskáját vállára kanyarítva elindul, hogy beérhessen első órájára, kémiára.