Elkezdtem írni egy fantasy regényt vélemény? (=

Ennyiből még nem tudom, hogy tetszene-e vagy sem, kevés fantasy-t olvastam, viszont annál több egyébb könyvet.

Ennyit a véleményről, most jöhet a kiritka: a nyelvezetileg átnézni/kijavítani nem azt jelenti, hogy grammatikailag tökéletes mondatokat írsz bele. Nyelvileg azért kell átnézni, hogy ahol félelmetes a történet, ott féljek én mint olvasó. A leghtköznapibb dolgokat is le lehet írni úgy, hogy nem merek utána kimennni a konyhába, vagy a végén rágom a klaviatúrát, hogy "HOGY VAN TOVÁBB?!!" Szóval valahogy így kell átnézni. Az álom legyen nyomasztó. Vagy félelmetes, Te tudod, mit szeretnél oda. De nem megmondd nekünk, hogy mit érez a szereplő, hanem érezzük mi is. Ez persze piszok nehéz, de nem lehetetlen. Amikor elsötétül minden a srác körül, vártam, hogy megijedek, de pont vége lett a szövegnek.

Ja, és a legfontosabb (szerintem legfontosabb) egy fantasyben: HUMOR. Nem kell szénné röhögnöm magam rajta, de legyen benne humor. Önirónia. Azt hiszem, az nagyon fontos.

Lehet, már nem olvasod el, mert régebben írtad a kérdést, de azért én is véleményezek egyet:)

Ha konkrétan azzal a céllal írod ezt, hogy valakinek megmutasd vagy akár kiadd könyv formájában, akkor ajánlom neked, hogy olvass sok fantasy regényt, amelyekben odafigyelsz arra, hogy az adott író milyen szavakkal írta le az adott érzést.

Emellett írj minden nap! :)

Ne pont ezt a regényt, hanem találj ki valami kis apró történet-szerűséget, amit 1-2 oldalba le tudsz írni. Próbáld úgy, hogy minél részletesebben fejtsd ki, az az 1-2 oldal akár csak pár másodpercről szóljon. Képzeld bele magad a szituációba.

Az itt leírt pár mondatot én kétszer-háromszor hosszabban és részletesebben is el tudnám képzelni. Nem tudom magam beleélni a történetbe. Csapjon a hideg szél az arcodba, lobogtassa meg az idegen fekete utazóköpenyét! :)

Ne ijedj meg, ha hosszú ideig tart a "tanulás", de egyszer csak érezni fogsz egy nagyszerű érzést (ihletnek hívják), amikor már bármiről képes leszel nagyszerűen írni.

Én sok évvel ezelőtt egy nyaramat töltöttem el úgy, hogy minden nap írtam valamit és olvastam... a három hónap végére a fogalmazásaim olyan ugrás-szerű minőség növekedést "szenvedtek el", hogy a tanáraim bepisiltek a gyönyörűségtől, mikor olvasták a dolgozataimat. Hadd fényezzem kicsit magam:D

(sajnos már vagy négy éve nem írok, de ajánlom neked, hogy Te sose hagyd abba, mert a színes fantáziánál és annak kifejeződésénél nem sok hasznosabb és kellemesebb tudás létezik)

Csak így tovább:)

Előre is elnézést kérek, ha egy kicsit nyers leszek.

Amit én hiányoltam a szövegből, az nem más mint az érzelmek, az egész olyan érzelemmentes mintha a telefonkönyvet olvasnám.

Vigyél bele leírásokat, írd le milyen volt az álom környezete, és ne egyszerűen azt írd hogy szél volt, hanem írd le a szelet. Leírhattad volna kicsit jobban a csuklyás alakot, esetleg a kardját. Gondolom később fontos szerepe lesz, így adhattál volna jeleket róla, amiből az olvasó a regény előrehaladtával kezdi sejteni ki az, már ha szerepe lesz később.

Ha már mindenképp a közepén akartad kezdeni, miért írtad le, hogy ez álom?

Elnézést még egyszer, ha nyersnek és okoskodónak tűntem.

A történet különben ígéretesnek tűnik, sok lehetőséget tartalmaz, egy jó tanács, nem kell mindent szájbarágni.

("köpenyes csuklyás alak, lángoló pengét tartva kezében" esküszöm Dart Vader ugrott be, ez nem hiba csak megjegyzem)