Mi a véleményetek Leiner Laura újabb könyveiről?
Őszintén én már eléggé csalódott vagyok. Igaz nem tini vagyok, és nem kifejezetten nekem szól (20 éves vagyok), de ő szerettette meg velem az olvasást lassan 10 éve. Ezért ha kijön egy új könyve, mindig elolvasom, márcsak nosztalgiából is (bár a mindig karácsonyt és a 40 nyári napot skippeltem).
(Van pár spoiler, szóval csak akkor olvasd tovább, ha nem zavar)
Évente mindig újraolvasom a Bexit, ami nekem mindig is örök kedvenc marad. Akárhányszor újraolvasom, mindig teljesen beleélem magamat a sztoriba, nevetek, sírok, aggódok a szereplőkkel együtt. Annak ellenére hogy soha nem tudtam Laura zenei izésével azonosulni, minden egyes percét élveztem, minden számot meghallgattam.
Az SzJG annak ellenére hogy régen íródott, és sok olyan dolog van ami már nem aktuális (pl. Msn, nyomógombos telefonok stb.), ennek ellenére is egy szórakoztató sorozat, ami igaz nem nőtt soha a szívemhez túlságosan (pedig ez volt az első könyv amit a kötelezőkön kívül olvastam), még mindig megállja simán a helyét egy ifjúsági regények könyvespolcán.
Az IOV első trilógiáját is nagyon élvezhetőnek találtam, sok dologgal kapcsolatban azonosulni tudtam a főszereplővel, viszont a második trilógiánál kezdtem megkérdőjelezni azt, hogy most még is mi történik.
Számomra nagyon hajazott egy 14 éves lány által írt, Wattpados történetre. Nem is értettem, hogy sokan miért tartják ezt jobbnak, mint az első részét. Az alap koncepció jó is lett volna.. A feladatok is ötletesek lettek (bár itt már kicsit túl szürreális lett nekem ez is). De nekem már-már aggasztó volt, hogy megint ugyan azok a szereplők voltak mint akikről olvasni lehetett, csak más neveket kaptak. Semmi egyedi csavar, mindig egy barna hajú lány a főszereplő, aztán van a legjobb pasi a környéken, akibe szerelmes, meg a szőke hajú rib! csaj. Szinte minden cselekvésben valamit kellett valakinek csinálnia a telefonjával, ami már literálisan felcseszett, értem én hogy mi, fiatalok sokat lógunk a telefonon, de ez már hatalmas túlzás. Főleg ezzel az állandó Tiktok meg Instagram like-ok ezrei. Ez már annyira túlzó volt számomra. A többi csapatról sem volt semmi extra dolog, maximum a bézsekről volt úgy szó, többi totál semmilyen volt. A Pannás hülyeségeket meg a végére skippeltem, annyira unalmas és felesleges karakter volt benne. Meg az állandó megjegyzések a szereplők külsejére. Viviről 60x elkell mondani hogy nagyon szép, nagyon jól néz ki, felcsúszik pólója, akkor minden srác megnézi.. minden “kocka” karakter meg hát az ellenkezője. Miért kell minden létező bekezdésben megemlíteni? Magamból kiindulva 16-17 évesen sem méregettem állandóan így az embereket, hogy most ki szép, ki nem. Legalábbis nem gondoltam minden alkalommal erre, amikor csak feljön valaki.
Szenvedés volt nekem végigolvasni, viszont nem szeretek lezáratlanul hagyni könyveket, ezért csak Andi miatt olvastam el a végéig, hátha legalább valami jó plot lesz benne.
Nem is próbálkoztam ezért az új LL könyvekkel, de megláttam az új, Deákos könyvnek az ismertetőjét, és úgy voltam vele hogy na, ez még izgis is lehet.. De tévedtem.
Itt lesznek kis spoilerek, ha nem olvastad még el, és ha elszeretnéd kerülni, akkor ezt a bekezdést ugord át :).
Az első 50-100 oldal tetszett attól függetlenül, hogy megint ugyan az a séma. Bírom az ilyen stalkolós, nyomozós témákat, és kiváncsi voltam hogy hogyan fog ez az egész elsülni. Már teljesen feladtam azt, hogy én még egyszer belekezdjek egy új LL könyvbe. Évről évre egyre unalmasabb. Már a főszereplőnek sincsen egyedisége, semmi plussz gondolata. Amíg Reni egy jó tanuló, kicsit uncsi lány volt, Bexi egy nagypofájú, tehetséges lány, Hanna egy bizalmatlan, visszahúzódó lány, addig Sárának annyi volt az össz személyisége hogy táncolt, sok like, bosszúság, fotók meg videók készítése, meg dühös volt (bár nekem a piálós story is annyira irreális volt) és kb ennyi. Bár még mindig több volt, mint a jelenlegi főszereplőnek, Roninak. Mit tudtunk meg rola? Szeret egy népszerű bandát. Ennyi igazából. Ennyi a személyisége. Ja meg tetszik neki a helyes, magas, izmos srác. Azon kívül semmi. A többi szereplő személyisége még laposabb. Szokásos Laurás sémák szerint alakultak meg. A kis akciók meg szintén nem reálisak, kivitelezhetetlenek egy átlagos iskolában.
Itt már tényleg megkérdőjeleztem Laurának a munkásságát, és hogy én tényleg 5-6000 Ft-tal akarom támogatni a wattpados (vagy még annál is gyengébb) történeteit. Szerintem már nagyon nincs képben azzal, hogy a mostani fiatalok hogyan kommunikálnak, miket csinálnak, és mire vevők.
Ti mit gondoltok erről?
Én őszintén leírom a véleményem Leiner Lauráról, lehet hogy hosszú lesz, de nem baj:
Én először az SzJG-t olvastam tőle, ami nekem az egyik kedvencem. A karakterek viszont szörnyűek. Reni elviselhetetlenül hisztis, Cortez meg egy sablon Wattpados fiú. A sorozat humora viszont fantasztikus
Utána olvastam a Bábelt, ami nekem az örök kedvenc. Minden tökéletes benne szerintem, bár rengetegen gyűlölik. Egyszerűen zseniális annak a könyvnek a humora, és még a szereplők is jók.
Az után olvastam ha jól emlékszem az Iskolák országos versenye első három részét. Bejött, de nem annyira hogy az utolsó hármat is elolvassam. Az egész a gyászról szólt, de valahogy Leiner Laura nem tudta úgy megfogni a gász lényegét, így nekem nagyon de nagyon vontatott lett. Abból a szereplők elviselhetőek voltak, de nem túl szerethetőek.
Aztán a Bexit, ami nekem nagyon tetszett volna csak volt egy "barátnőm" (Azóta nagyon csúnyán össze is vesztünk, de nem a könyveken) aki az egész storyt le spoilerezte így azt már nem olvasom el, mert rossz emlékek kötnek hozzá. Ezért csak az első részéről tudok véleményt mondani: tetszett, de nagyon nem az én világom, a zenei ízléssel nagyon nem tudok azonosulni.
Utoljára olvastam a negyven nyári napot, és az végérvényesen meggyűlöltette velem az írónőt. Szörnyű karakterek, rettenetesen unalmas történet, és lapos story. Nem tudom szavakba önteni hogy milyen egy kalap sz@r az egész.
Nekem is nagyon wattpad írós az a nő, de zseniális humora van. Nem szeretnék többet olvasni tőle akkorát csalódtam a negyven nyári napnál. Ez csak az én véleményem meg lehet kövezni :)
#1
Javarészt egyetértek.
A bábelt már vagy 4-5 éve nem olvastam, sok minden nincs meg már belőle, ezért véleményt sem akarok alkotni róla, de akkoriban tetszett. Viszont a zenével nagyon nem tudtam azonosulni.. Nem azt mondom hogy nincs legalább egy tini, aki ne szeretné a red hot chili pepperst, de már akkor sem az volt a legnépszerűbb banda a tiniknél. Most meg a 21 pilotsot nyomatja az új regényében, ami szintén max kis körben elterjedt szerintem magyarországon (mármint nyilván hallgatják, csak nem hiszem hogy olyan sok rajongó lenne), egyszerűen nincsen képben az írónő, annyit tud hogy Taylor Swift és Dua Lipa. Ami eléggé nagy hátrány, ha már ifjúsági könyveket ír valaki.
Az IOV-val kapcsolatban megértelek, tényleg eléggé gyengén sikerült a gyászt megjelenítenie, azt leszámítva jó volt, de egy idő után átugrottam ezeket a részeket. Olyan felesleges volt egy ilyen gyenge de idegesítő szálat belevinni.
Sajnálom hogy a Bexit nem olvastad végig, számomra hozta ugyan azt a hunoros színvonalat mint az Szjg, és a főszereplő srácnak sem csak annyi volt a tulajdonsága hogy jól nézek ki azt csá (bár tény hogy ez is bele tartozott, de kicsit más stílusban). Ez az egyetlen könyve Laurának, amire az tudom mondani hogy nem kifejezetten a 12-15 éves korosztálynak íródott, és azért nem csak az a nagy durr a két szerelmes között hogy megvolt a csók.
A 40 nyári napról csak rosszakat olvastam, mégis az is bekerült a top top könyvek közé :/
A legújabb könyvében már szinte semmi humor sincs, eléggé lapos.
#3
Lehet hogy megkeresem majd, és így karácsonyhoz közeledve adok neki egy esélyt :)
De igen, szereplők ugyan azok.
Kb Reni 1, Reni 2, Cortez 1..2..3..4.. stb.
Nekem is az SZJG volt az első kötet, amit olvastam tőle, azóta is minden évben kiolvasom. Én amúgy is nagyon éltem azt a korszakot, nekem nagyon nosztalgikus újraolvasni.
Aztán szép lassan jött a többi, amiket szintén nagyon szeretek és imádok, de nekem azóa se sikerült egy könyvének se úgy belopnia magát a szívembe, mint az SZJG. Viszont, azt sem szabad elfelejteni, hogy Laura főleg ifjúsági irodalom kategóriába ír, amiknek az ilyen tipikus tinis szerelmek és történetek az alapjai. Szerintem az írása semmit sem változott az évek alatt, ő megmaradt ezen a vonalon, mert ez tetszik neki, ebben tud kiteljesedni. Te viszont már nem azt a "rózaszín felhőt" látod, mint mondjuk én minden egyes köteténél, hanem azt a realitást látod benne, amit én abszolút figyelmenkívül hagyok. Szerintem ezzel sincsen semmi baj, érdemesebb akkor olyan regényeket keresned, ami nem ez a tini kategória, hanem más, felnőtt karakteres, reálisabb írás, pl. Colleen Hoover, Jessica Koch (a Közel a Horizonthoz egy nagyon szép történet, ami a saját történetét meséli el) stb. :)
Egyet kell értenem veled, kérdező. Bár én eredetileg sem voltam soha Laura célközönsége, és a régebbi könyveinek is látom a hibáit, azok valahogy mégis sokkal jobban voltak.
A 40 nyári nap és a Nem egyszerű borzalmasan rossz könyvek. Totál unalom, gyakorlatilag nulla humor, sablonos karakterek (a Nem egyszerűben gyakorlatilag a felnőttként is ritka szerencsétlen SZJG-Reni szerkeszti a wishes Nagy Márk önéletrajzát, miközben az aktuális idióta "Virággal" dolgozik, és a "nagyon rendes" srácba szerelmes.).
A Mindig történik valami... is csalódás. Az alapötlet szuper, de tök irreális dolgok vannak benne, a karakterekről alig tudunk meg belőle valamit, még a neveik is nagyon hülyék (egy kicsit nekem olyan is, mint ha parodizálni akarná velük az írónő a sokszor zsidó származású, belpesti népességet). A főszereplővel is képtelenség azonosulni, az egész élete éppen csak fel van kenve, tudjuk, hogy mindig odaáll hívatlanul másokhoz, mint egy idióta, szeret 1 azaz egy bandát de kb. ennyi.
Az IOV. II. trilógia is gyenge lett, totál béna feladatok, totál semmilyen karakterek, akiknek egy része kifejezetten irritált (az én szememben Rajmund gyakorlatilag egy bűnözőpalánta, semmi vicces nincsen a balhéiban).
A Mindig karácsonyt viszont ajánlom, szerintem kellemesen fogsz csalódni.
Ha három csoportra kéne osztanom Laura könyveit:
1. TOP (magához képest): Bexi, Mindig karácsony, IOV I., SZJG
2. Elmegy: Akkor szakítsunk!, Bábel, IOV II.
2,5. Határeset: Mindig történik valami a Deákban
3. Siralmas: 40 nyári nap, Nem Egyszerű
Szerintem is elég wattpados de azt azért vegyük figyelembe hogy amikor az szjg íródott akkor még nem volt ilyen a magyar irodalomban, és igazából azért jó mert lehet azonosulni a karakterekkel: szigorú szülők, gimis szerelem, magány stb.
A rajongók körében pedig erre van igény. Voltak és vannak jobb és rosszabb könyvei, de a sztori igazából szerintem a rajongótábor szempotnjából mindegy: ők az író stílusára meg a fiúra kíváncsiak.
Egyébként én még tini vagyok de számomra elég sablonosak a sztorik (kivétel a Bexi- arról elmondható hogy tényleg jó a történet)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!