Ma tényleg ismeretlen lenne Gergely Márta (Szöszi), és elavult Szabó Magda (gyerek-ifjúsági)?

2001-ben születtem, mindkettőre rá kellett keressek, hogy kik is ők.

Szabó Magdától az egyetlen ismerős mű az Abigél, de azt sem olvastam el (nekünk valahogy nem kellett, nem tudom miért). De örülök is neki, mert mikor beleolvastam a tartalmába, hogy segítsek valakinek, akinek kötelező háziolvasmány volt, csak felb.szódtam rajta...

A másik abszolót nem ismerős.

Amúgy ugyanaz lesz velük, ami a többi "nagy" íróval. Jobb esetben feledésbe merülnek, ahogy lassan a kutya sem kíváncsi az írásaikra, mert mai szemmel nézve egyszerűen élvezhetetlenül unalmasak és sz.rok, vagy a kötelező olvasmányokká lépésük miatt az új generációk tiszta szívből megutálják őket.

Amelyik könyv csak az aktuális világról tud mondani valamit, mind erre a sorsja jut. Én például sokkal nagyobb jövőt jósolok hosszú távon a Harry Potter sorozatnak, mint a Szent Johanna giminek, hiába, hogy MOST mindkettő felkapott nálunk már egy ideje.

Hasonló a helyzet Lovecraft munkásságával is. 1937-ben meghalt, de a kozmikus horror, amit alkotott, még most is érdekes.

Én 40+ vagyok és sosem olvastam még sem Gergelyt, sem Szabót.

Ami a cikket illeti, egyáltalán nem bírálta a könyveket, épp arról beszélt - ahogy te is idézed - , hogy ezek egyszerre szolgálták ki a kultúrpolitikát és tudtak realisztikusak, vagy akár kritikusak lenni a rendszerrel.

Nagyon elkeserítő olvanom, hogy a szemetet felmagasztaljátok, az igazi irodalmat meg szemétbe dobnátok.

Elképesztő. De több más könyvvel kapcsolatban is ezt tapasztalom. Az kktatás hibája lenne? Nem tudom.

Gergely Mártát én még olvastam tizenévesen (91-es születésű vagyok), de valószínűleg csak azért, mert megvolt itthon. Megnéztem, mikor adták ki a könyveit utoljára, és egyedül a Szöszi jelent meg újra a kétezres években, a többi könyvét utoljára a hatvanas-hetvenes években adták ki. Valószínűleg a Szöszire nem lehetett olyan nagy az érdeklődés, különben legalább a folytatásait kiadták volna. Egyébként én szerettem, de ennek ellenére megértem, ma már miért nem olvassák. A mai tinik teljesen más világban élnek, más problémáik vannak, mint hatvan évvel ezelőtt.

Szabó Magda szerintem ma is népszerű, de ő sem elsősorban az ifjúsági regényei miatt, ugyanazért, amiért Gergely Márta. A problémák, amiket ezek a könyvek felvetnek, ma már nem aktuálisak, a mai tinik pedig a saját problémáikról akarnak olvasni, bele akarják élni magukat a történetbe. Ettől persze ezek a könyvek még nem lesznek feltétlenül rosszak, de inkább akkor érdekesek, ha valakit az érdekel, hogy milyen volt az élet akkoriban.

Vannak olyan témák, amik örök érvényűek, vannak olyan regények, amik pár száz év múlva is épp úgy aktuálisak, mint amikor megírták őket. Az ifjúsági irodalom szerintem pont nem ilyen, a mostani tiniregények ugyanúgy elavultnak hatnak majd ötven év múlva.

33 éves vagyok, kamaszkoromtol kezdve egész mostanáig nagy kedvencem Szabó Magdatol az Abigél, és Gergely Martatol a Mi lányunk.

A mai tizenévesek szerintem azt sem tudják kik ők.

Elég szomorú, hogy a 14-15 évesek is a sok szexuális tartalmú szart olvassák.

Meg a Stockholm szindromas történeteket.