Melyek voltak azok a könyvek, amik megrígattak? Vagy ami többszöri újraolvasás után is hatással van rád?

E. M. Remarque regényeit sosem fogom megunni. A Diadalív árnyékában-ból már kellett vennem még 1 példányt, mert az első már rongyos.

És G. Szabó Judit stílusát is nagyon szeretem.

Többszöri újraolvasás után:

- Harry Potter könyvek (minden olvasás egy új élmény)

- G. Szabó Judit könyvei

- Gerald Durrell könyvei

Mindig fedezek fel bennük valami újat

Inkább olyan részek vannak egy-egy könyvben, amik olvasásakor könnyes lesz a szemem.

Pl. az Egri csillagokban Dobó imájától és az eskütételnél.

Makkai Sándor Sárga viharában a muhi csatából menekülő Béla király lovagjainak önfeláldozásánál. Hetényi Varga Károly Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában c. könyvének első kötetében a ferenceseknél van három szerzetes, akiket a deportáló szerzetesek ölnek meg az út szélén, na, ott is.

Általában a hazához és valláshoz való hűség bizonyítása ríkat meg, ha ilyen jelenettel találkozom, elég könnyen eltörik a mécses.

Könyv, ami sokadik olvasásra is hatással van rám, létezik, de ott nem sírok.

J.R.R.Tolkien: A Gyűrűk Ura

Lloyd C.Douglas: És köntösömre sorsot vetettek

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Szabó Magda: Abigél

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Harry Potter sorozat (bár ezt csak egyszer olvastam)