A Harry Potterben van valami szabály arra, hogy kiből lehet szellem?

"– Arra gondoltam... – Harry nem számított rá, hogy ennyire zavarban lesz. – Szóval te, ugye... meghaltál. De mégis itt vagy köztünk.

Nick sóhajtott, és tovább bámulta az alkonyi tájat.

– Nem így van? – faggatta Harry. – Meghaltál, mégis tudok beszélgetni veled. És itt jársz a kastélyban. Igaz?

– Igaz – felelte csendesen Félig Fej Nélküli Nick. – Valóban tudok beszélni, és itt járok köztetek.

– Akkor hát visszajöttél, nem? – folytatta belemelegedve Harry. – A halottak vissza tudnak jönni. Kísértet képében. Nem kell örökre eltűnniük... Így van? – tette hozzá türelmetlenül.

Nick némi tétovázás után így felelt:

– Nem mindenki térhet vissza kísértetként.

– Csak kik? – kérdezte sietve Harry.

– Csak... a varázslók.

– Ah! – Harry majdnem elnevette magát, annyira megkönnyebbült. – Az nem baj, mert akiről beszélni akarok, az varázsló. Szóval ő visszajöhet, igaz?

Nick elfordult az ablaktól, és szánakozva Harryre nézett.

– Nem fog visszajönni.

– Ki?

– Sirius Black.

– De hát te is visszajöttél! – csattant fel Harry. – Itt vagy! Meghaltál, de nem tűntél el...

– A varázsló megteheti ugyan, hogy az élők világában hagyja sápadt árnyékmását – magyarázta szomorúan Nick. – De kevés varázsló lép erre az útra.

– Miért? – vágta rá a kérdést Harry, aztán legyintett. – Mindegy... Nem érdekel, hogy kevesen csinálják. Ő vissza fog jönni, tudom!

Annyira beleélte magát abba, amit mondott, hogy ösztönösen az ajtó felé pillantott, arra számítva, hogy mindjárt beúszik rajta a gyöngyfehér, áttetsző látomássá vált Sirius.

– Nem fog visszajönni – ismételte Nick. – Ő biztosan... továbbment.

– Hogyhogy továbbment? – zihálta Harry. – Hova ment tovább? Tényleg... mi történik az emberrel, amikor meghal? Hova kerül az ember? Miért nem jön vissza mindenki? Miért nincs tele a világ kísértetekkel? Miért...

– Nem tudom – felelte Nick.

– De hát te halott vagy! – kiáltott fel kétségbeesetten Harry. – Ki tudná, ha nem te!?

– Én féltem a haláltól – susogta Nick. – Azért döntöttem úgy, hogy itt maradok. Néha eltűnődöm, hogy nem kellett volna-e inkább... Harry, én nem vagyok se itt, se ott. – Nick szomorúan nevetett. – Nem tudok semmit a halál titkairól, mert az élet hitvány utánzatát választottam. Úgy tudom, tanult varázslók vizsgálják ezt a problémát a Rejtély- és Misztériumügyi Főosztályon."

A fenti idézeten kívül Rowling ezt írta:

"Muggles cannot come back as ghosts, and the wisest witches and wizards choose not to. It is those with ‘unfinished business’, whether in the form of fear, guilt, regrets or overt attachment to the material world, who refuse to move on to the next dimension. Having chosen a feeble simulacrum of mortal life, ghosts are limited in what they can experience. No physical pleasure remains to them, and their knowledge and outlook remains at the level it had attained during life, so that old resentments (for instance, at having an incompletely severed neck) continue to rankle after several centuries. For this reason, ghosts tend to be poor company, on the whole. They are especially disappointing on the one subject that fascinates most people: ghosts cannot return a very sensible answer on what it is like to die, because they have chosen an impoverished version of life instead."