Van még valaki, aki megveszi/kikölcsönzi/kölcsönkéri a könyveket, és nem töltögeti, aztán olvassa monitoron?
Lassan eltűnni látszik a könyv, mint fizikai termék, miért hagyjuk? Ne utasítsuk el a haladást, a technikát, de akkor ne hagyjuk eltűnni a régi dolgokat se. Sokkal jobb érzés kutatni a polcunkon egy új olvasnivaló után, mint megnyitni egy mappát, és végiggörgetni.
"A könyveknek súlyuk, anyaguk van, jó érzés kézben tartani őket. Semmi másnak nincs olyan finom illata, mint az új könyvnek, főleg ha az ember beleszimatol a gerincébe, amin még érződik a ragasztó kissé savanykás szaga. Ehhez csak a régi könyvek csípős szaga fogható. A régi könyv szaga a történelmet idézi fel, az új könyv látványa pedig még mindig a jövőt vetíti elém." /Stephen King/
Én is imádok olvasni.Igaz a netröl rendelem a könyveket mert van olyan oldal ahol millio könyv van és tényleg olcsobb mint a boltokban,söt volt már hogy azt akönyvet ami még meg sem volt a boltban de a neten már igen 15%kal olcsobban kaptam meg,szoval az elsök közt voltam aki megvehette.Szeretem a könyv illatát a régit és ujat is,emlékeket idéz fel bennem.Egy könyv azért könyv mert lapjai vannak.Ez a könyvletöltés,olvasás szerintem akkor jo ha tényleg nincs pénze az embernek megvenni.Az tényleg kiábrándito hogy milyen könyvárak vannak manapság.
De ezért van az embernek névnapja születésnapja karácsony stb.hogy meglepjék egy jo könyvel a szerettei.És milyen jo érzés a kezedben tartani az uj szerezeményt!!mmm
tegnap 23:31-nek
Elküldenéd nekem azt az oldalt?
Elég sok könyvet keresek,és sajnos az antikváriumokban sem volt szerencsém..Hátha itt meg tudnám szerezni..
Egyébként én is könyvkötő vagyok,és számomra fontos hogy a könyv a kezembe legyen..Én nem tudnék regényeket vagy bármi mást a monitoron olvasni...Így elveszíti az olvasás varázsát!
Utálok monitoron olvasni.
Az olvasmányélményhez hozzátartozik mindaz, amit írtál: a könyv súlya és illata, a tapintása, az, amikor annyira tetszik egy könyv, hogy le sem bírom tenni, és a maihoz hasonló csípős hajnalokon állok a dugig tömött buszmegállóban, körülöttem ordítanak, de engem beszippant az a különös világ, ami a könyvből rajzolódik elém, és alig veszem észre, hogy a mellettem álló kislány már huszadszorra kérdezi tőlem, nincs-e papírzsepim.
Élmény, mint egy ruhadarab, amibe első pillantásra beleszeretek, nem a címe vagy a kultúrsznob módon kiszipkázott filozófiai mondanivalója, hanem a felszínesen megítélhető külseje miatt, és a kosaramba teszem anélkül, hogy belenéznék, miről is szól a könyv...mégsem csalódtam még soha szép kivitelezésű könyvekben.
A látványuk a polcomon, ahogy gyülekeznek, a sorozatok gerince egymás mellett, és a kölcsönadott könyveim helyén a lyuk, ami visszavárja a hiányzó darabot, az összepasszoló színeik és a téma szerint csoportosított darabok, a nagytakarításkor az ágy alól előszedett, az elmúlt húsz éjszakán többször végiglapozott könyvek, és az elképzelés, hogy egy napon majd saját házamba költözöm, veszek még tíz könyvespolcot, és végre csak egy sorba rendezhetem el őket, mindez nagyon hiányozna, ha beérném egy olyan illúzióromboló megoldással, hogy a netről letöltsem a könyveket.
A világ iszonyatosan el van gépiesedve, de én szeretem azt a régimódi elfoglaltságot, amikor egy bögre citromos teával ledobom magam a fotelba, és alóla előveszek egy - meglehet,- rongyosra olvasott könyvet, és felcsapom valahol. Nevessetek ki, de a könyveim ott nyílnak ki, ahol én akarom. Részint, mivel már be vannak törve a kedvenc részeimnél, részint mert meg is jelölöm őket azzal, ami épp a kezem ügyében van, de olyan barátságos és rendes dolog tőlük, mint egy régi ismerőstől. Hiszen azok is.
Néhány könyvben a fedél belső lapja post-it-ekkel van kitapétázva, néhányba belejegyzetelek, mert mániákusan és megszállottan gyűjtök bennük különféle alkalmakat, és ezekből a jegyzetekből táplálkozik a fantáziavilágom, mert vannak különféle értelmező rajzaim is, amiket kiragasztok a szobámban.
Mindez nekem hozzátartozik a könyvekhez, és a netet bár nagyon fontos dolognak tartom, mégsem használom ilyesmire.
Igen, drága a könyv. Kicsit már luxus. De az én pénzem. Nem kölcsön, hanem fizetés, és nincs gyerekem, úgyhogy ha elköltöm könyvekre a pénzt, csak nekem kell koplalni hó végén, mert a kutyámnak előre vásárolok kaját, amíg még van pénzem. A kabátom idén kezdi meg a negyedik telét, és nekem rendszerint karácsony tájékán jut eszembe új kabátra sóvárogni, de aztán úgyis könyvet veszek az arra szánt pénzből, mert miért adjak ki pénzt új kabátra, amikor a tavalyi is teljesen jó, és éppen akkor találtam valami nekem tetsző könyvet?
De én karácsonyra és egyéb ünnepekre is könyvet adok a barátaimnak, mert egyfajta missziónak tekintem az olvasás terjesztését. Azt akarom, ne ragadjanak le abban a posványban, amiben élnek (akkor sem, ha már belekényelmesedtek...), hanem táguljon a horizontjuk, fantáziaviláguk, szókincsük. Addig kísérletezem, amíg rá nem jövök, milyen könyvet szerethetnének a barátaim. Ha nagyon muszáj, akár kölcsön is adok olvasnivalót(bár amióta a Shakespeare kötetemet lelocsolta az egyikük kávéval, megfontolom, kinek adok!), és egyik fő sikeremnek tartom, hogy a szembeszomszéd lánnyal az egyik bestseller elolvastatása után sikerült elérnem, hogy gyakorlatilag bármit adok neki, mindent elolvas, annyira rákapott az ízére.
Tényleg, szeretem használni a netet. Arra, amire való. Például kedvezményesen rendelni könyvet a bookline-ról vagy a Vateráról :)
01:07
alexandra.hu elörendelés is van uj könyvekre,antikvárium stb.a menürendszer is áttekinthetö.
De rendeltem már mimezis.hu vagy bookline.hu
Remálem sikerrel jársz!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!