Írók, olvasók, bloggolok, wattpadosok! Szeretitek, ha a történet több szemszögből íródik?

Szerintem jó megoldás lehet írni felváltva hol az egyik, hol a másik szereplő szemszögéből is, ha vannak olyan részek, amik jobban érthetőek így az olvasó számára.

Vagy a másik lehetőség, hogy E/3-ba írod a történetet, mintha kívülről szemlélnéd az eseményeket, és így olyan szereplők közötti párbeszédek is megjelenhetnek, amiben nincsen benne a főszereplő. (Én az első regényemen dolgozom, és nekem az E/3-as leírás pont ezért szimpatikusabb, mert ki lehet térni jobban a főszereplő távollétében történő mellékszálakra is, vagy a környezet leírására.)

Ha a történet megkívánja, én szoktam így írni, és szerintem 2 dolog nagyon fontos: legyen más a karakterek hangja, illetve ne kétszer írd meg ugyanazt.

Utóbbira pont "jó" példa Becca Prior "A tanítvány" sorozata. Ő konkrétan annyira kétszer írta le teljesen ugyanaz, mintha duplán olvasná el a könyvet, ráadásul a karakterek stílusa sem különbözött annyira, hogy értelme legyen, mert mindent ugyanúgy ugyanabból a meglátásból mondtak el. Nem probléma, ha egy jelenetet mindkét fél elmesél, csak akkor legyen benne annyi különbség, hogy az olvasó ne lapozz át "már olvastam" felkiáltással.

Jó megoldás tud lenni, de amatőr írok vagy nem tudják jól megírni (a két szereplő tök ugyanúgy hangzik), vagy feleslegesen használják egy olyan sztoriban, ami nem kívánja meg a dupla E/1 szemszöget.

Mondjuk az E/1 hibája is: valahogy szinte minden írópalánta ehhez folyamodik először, pedig igazából nagyon nehéz tényleg jól használni az E/1-es narrációt.

Személyesen én E/3 Limited párti vagyok, a szemszögváltás pedig abban is játszik.

#6:

Szerintem története válogatja, milyen narráció illik hozzá. Egy olyan regénynek pl, aminél a belső konfliktuson van a hangsúly, nem annyira állna jól a közeli E/3. Annak én biztosan E/1-et adnék, és szerintem a romantikusok zöméhez inkább ez passzol, bár ugye ezt tényleg csak az dönti el, mi fő hangsúly, mit akar kiemelni az író.

Szerintem nagy előny, ha meg lehet ismerni egy másik szereplő érzéseit is, belső tulajdonságait, hogy mit gondol az eseményekről.

Nekem jó néhány olyan tapasztalatom volt az olvasás terén, hogy amikor olvastam az aktuális kötetet, hiányoltam ezt, és nem tudtam, hogy mi az indoka, az adott döntésében, és értelmetlennek tűnt, mert nem kaptunk rá magyarázatot. Ilyenkor ön jól egy plusz szemszög, hogy megkapjuk ezeket az indokokat.

De amúgy ez még történet függő is:))