Lehet még új ötletekkel gazdagítani a már ezerszer bemutatott alapokat?

A volt barátnőmmel egy öt részes könyvsorozaton dolgoztunk.

A történet első kettő, illetve negyedik és ötödik része az általam megalkotott világban, a harmadik két különböző világban játszódik.

Az első részben egyetlen karakter szemszögéből mutatom be a történetet, mely egy többfrontos háború egy idegen faj, és a mindig új területeket meghódítani és kiszipolyozni akaró emberiség között (az emberi faj egységessé vált, természetesen csak egy erős vezér tudta összefogni a sok különböző népet).

Az idegen faj tagjai képviselik a jó oldalt, de mind a két fél egyenlő erőviszonyokkal küzd, és az ellenség tagjai közt PONT A FŐELLENSÉG ÉS KIS CSAPATA egyszerre fekete és fehér, alapvetően gonoszak, de egymásért ők is megtesznek mindent.

A második rész főszereplője az első részben bemutatott idegen faj három fiatal tagja, ugyanis hiába halt meg a zsarnok, a háború még nem ért véget, mivel sok szimpatizáns elmenekült a végső csata után olyan területekre, ahol rejtve maradtak a kíváncsi szemek elől.

Az a bizonyos főparancsnok egészen a harmadik részig kihúzza, amikor végre sikerül egy elég jól őrzött börtönbe dugni.

A negyedik epizód egy előzmény, közel ezer évvel az előző három könyv eseményei előtt játszódik.

Majdnem ugyan az, mint az eddigiek, de itt még nincs űrutazás, ezért csak egy bolygón játszódik, illetve több szerepet kapnak benne az istenek (már az előző könyvekben szerepelnek, viszont itt kapnak igazán sok időt és nagy jelentőséget), ugyanis a főszereplő egy félisten, a háború istenének gyermeke.

Az ötödik részben dől el a világ sorsa, a sötétség újra erőre kap, és a fénynek harcolnia kell vele.

Elsőre ennyit erről.

A második olyan történetben, amit magam találtam ki és kezdtem kidolgozni nem ennyire hosszú, és a világa sem ennyire szerteágazó.

Egy fiatal fiú (a kora még nincs kőbe vésve, 14 és 20 év között lenne), Solt egyik este szembetalálja magát valakivel az otthonában, akit eddig csak az álmaiban látott. Ez a valaki nem ember, hanem egy állat, amely erősebb és okosabb a faja többi tagjánál.

A "különös vendég" (jelenleg ez az írásom munkacíme) elmondja a fiatalembernek, hogy az utóbbi időben nem véletlenül álmodik démonokról (melyek brutálisan végeznek vele kibelezés, torokelharapás által), és ő kapta meg a feladatot, hogy védje meg a fiút itt, és a másik világban is.

A különös vendég sok dolgot tartogat Solt számára, például a fiú családjának történetét.

Az emberi, vagy emberszerű karaktereknek szeretek magyar neveket adni.