"Megbízhatatlan" narrátor: ti olvasásnál mennyire szoktatok abba belegondolni, hogy vajon a mesélőt mennyire lehet hitelesnek venni?

"ha fel van tüntetve a könyvön"

Van ilyen? Életemben nem láttam még.

Egyébként nem mindegy, milyen elbeszélésmódról beszélünk. Az E/1-es vagy közeli E/3-as esetében az ember alapnak veszi, hogy egy szubjektív megítélésen át követi az eseményeket, ezért itt épp az a lényeg, hogy bele tudj helyezkedni az adott karakter(ek) szubjektív szemszögébe. Ha pl. E/1-ben kidob a szövegből az, hogy mennyire máshogy emlékszik vissza rá a karakter, akkor nincs jól megírva, mert nem tudott az olvasó kellőképp azonosulni a karakterrel, vagy túl kevés volt a motiváció vagy az ok, ami ide vezetett.

Ellenben a megbízhatatlan narrátor kifejezést általában mindentudó E/3-ban szokták használni, tehát akkor, mikor egy kvázi külső szemszögből mesélnek el egy történetet, és sok esetben van egy erősebb elbeszélői hang (mint pl. King regényeiben sokszor).

Utóbbi, a mindentudó narrátor esetében ma már nem divat, régebbi regények készültek így. Én speciel nem szeretem, mert túlzottan irányítottnak érzem a történetet, és ha tanulsággal operál, könnyen didaktikussá válhat; ha pedig csavart épít a megvezetésre, az meg nagyon elcsépelt.