Hiteles könyv a közép/ókori szexualitásról?

Pomeroy: Goddesses, Whores, Wives, and Slaves: Women in Classical Antiquity

Kezdetnek bőven megteszi.

Van második kiadás, érdemben nem módosít a tartalmon.

Viszonylag jó a bibliográfiája is; rengeteg új egyetemi tankönyv (melyek többsége szerintem túlságosan hosszú, nem mellesleg egy szóból, egy képből stb. annyira messzire vezető következtetéseket vonnak le a szerzők, hogy az már tényleg puszta találgatás – ezeket a kritikák is mindig jelzik; plusz sokan próbálják a életszemléletüket visszavetíteni, erőltetni, szóval csak óvatosan) létezik, kutakodj a kiadók honlapján, próbáld belőni, hogy neked mi tetszik, melyik érdekel, olvass bele a mintákba stb.

Még egy dolog (Hangsaman): :)

Natalie, because her mother and father were bickering, transplanted herself to an archeological expedition some thousand years from now, coming unexpectedly upon this kitchen and removing layers of earth carefully from around the teakettle—“This may have been a cookpot,” someone said wisely, and someone else added, “Or of course a chamber pot; we have no notion as yet of the habits of these peoples.” Further excavations—perhaps three or four days later, and after serious quarrels between the junior and senior members of the expedition, one force maintaining that it would be more sensible to move on; this was an infertile spot for discovery and besides the air was bad—might yield the skull of Natalie, and one, holding her precious head in his hands, turning it over and examining it intimately, might remark, “Look, here, at these teeth; they knew something of dentistry, at any rate—see, here’s one filled, with gold, it appears. Had they any knowledge of gold, do you remember? Male, I should say, from the frontal development.” At that time, of course, Natalie reflected with contentment, her life would be done. There would be no further fears for Natalie, no possibility of walking wrong when you were no more than a skull in a strange man’s hands. “And see,” another voice called from the end of the kitchen, “see, here, these very strange objects—ornaments, I’d judge. And look here, at these two skeletons here—see, look here, they had children.”

A középkorról jutott eszembe: Duby stb. írt rengeteget a témáról, de ő(k) is kastélyokat épített(ek), miközben a terven alig szerepel néhány vonal.

Az „igazságot” sohasem fogjuk megtudni, de felesleges és túlzásnak tartom egész életpályák aprólékos leírását, miközben a valóságban alig van valami, amire építkezni lehetne.