Szerintetek valóban lehet káros az olvasás?
Gyerekkorom óta nagyon szeretek olvasni, mindig sokkal jobban lekötöttek a könyvek, mint a filmek vagy a sorozatok. Felnőttként is imádom a jó regényeket, és sokat járok könyvtárba.
A szüleim viszont mostanában elkezdtek csesztetni, hogy szerintük amennyit én olvasok az már túlzás, hiszen sokszor olyan vagyok, mintha nem is ezen a Földön járnék, hanem teljesen beleveszek a könyvek fantáziavilágába. Való igaz, hogy nem foglalkozom túl sokat a világ eseményeivel, nem igazán követem, hogy mit történik pl más országokban, vagy mi a helyzet a magyar politikában, és a híroldalakat sem bújom állandóan, mint ők, max a járvánnyal kapcsolatos infókat futom át.
Ettől viszont még nem gondolnám, hogy a sok olvasás káros lenne, mint ahogy ők állítják. Miért olyan nagy baj, hogy szeretek kiszakadni a rideg valóságból, és nem aggodalmaskodni azon, hogy mi zajlik a világban?
Ti mit gondoltok létezik olyan, hogy "túlzásba vitt olvasás, ami káros a személyiségre?"
válasza: válasza:Egyáltalán nem káros az olvasás, inkább az állandó telefon nyomkodás, "feed-pörgetés" a káros főleg a mentális egészségünkre.
Én a súlyos telefon és social media függőségemet "gyógyítottam" meg olvasással és sok-sok keresztrejtvény fejtéssel.
Persze, jó dolog tudni mi zajlik a világban, de nem feltétlen kell egész nap a híreket bújni hozzá, elég az is ha több emberrel beszélgetsz egy nap, és informálódsz, vagy vannak nagyon jó magazinok is, érdekes cikkekkel.
Annyi szép dolog van a világban, nem kell állandóan a szörnyűségeket olvasni, szerintem.
válasza:Mintha csak én írtam volna ezt, komolyan.
Tény s való, elismerem: valóban sokszor jobban érdekelnek a könyvek, mint az, hogy mi folyik körülöttem, és sokmindent háttérbe szorít az olvasás. De azt nem mondanám, hogy káros. Mert én így érzem jól magam. Meg sok dolog akkor se érdekelne, ha nem olvasnék sokat. Viszont van, hogy leteszem a könyvet a kezemből, elmegyek valahova a barátaimmal, beszélgetünk, meg minden, szóval úgy viselkedek, mint egy átlagos tini. Csak emellett sokszor inkább egy "másik világba” merülök el. Mert nekem ez így jó. És mert szükségem van rá. És nincs káros hatással a személyiségemre, sőt, olvasás nélkül már rég bediliztem volna.
válasza:Való igaz, hogy kevés barátom van, de ez nem az olvasás miatt alakult így, hanem mert egyszerűen introvertált, zárkózott típus vagyok. Nagyon sok kétszínű, aljas emberrel találkoztam már (akár közvetve is), emiatt egy kicsit félek is új ismeretségeket kialakítani. De ez nem tartozik annyira a kérdéshez.
A lényeg, hogy a szüleim szerint én arra használom az olvasást, hogy álomvilágban éljek, és ne kelljen foglalkoznom a valósággal. Nem állítom, hogy ebben cseppnyi igazság sincs, hiszen sokszor tényleg elég sivárnak tartom az életem, a könyvek segítségével pedig legalább a fejemben történhetnek izgalmas dolgok.
Viszont ettől még nem hiszem, hogy az olvasás káros lenne, tisztában vagyok vele, hogy a könyv csak egy kitalált történet. Szerintem a mentális egészséget sokkal negatívabban befolyásolja az állandó social media jelenlét, vagy a tv-nézés.
válasza:Szerintem aki olvas, az nem álomvilágban él, hanem több világban, és ez jó dolog. Amúgy meg hülyeségnek is tartom ezt a kijelentést önmagában is, hiszen rengeteg realista könyv van, szóval ami nem fantasy, sci-fi stb, én is sok ilyet olvasok. De amúgy, ezt csak félve mondom, "még a" fantasy könyvektől is többet kaptam, mint akármelyik embertől, aki megfordult az életemben és már ilyen-olyan okból nincs benne.
Én nem feltétlenül hiszek abban, hogy az olvasás önmagában menekülés. Lehet az is, de ezenkívül még annyi minden más. De aki nem olvas, vagy nem szeretettel teszi, az szerintem nem is érheti ezt.
Utolsó, teljesen igazad van. A szüleimet még kb. sosem láttam könyvet olvasni, ők inkább filmeznek vagy interneteznek. A napi többszöri hírdónézéd meg a híroldalak bújása alap, mert ők "szeretnek tájékozottak lenni a világ történéseiről", és bosszantja őket, hogy ez engem nem érdekel.
Pl a minap is apám elkezdett nekem magyarázni vmi politikusról, hogy ezt meg azt nyilatkozta, én meg mondtam neki, hogy bocs, de ehhez én nem tudok hozzászólni, mert azt se tudom, kiről van szó. Erre csak legyintett hogy "jólvan lányom, veled nem is lehet beszélgetni semmi értelmesről, mert álomvilágban élsz".
Amúgy meg ráhibáztál, mert ugyan olvasok realista könyveket is, de többségben fantasy-t, krimit meg romantikusat :)
válasza:
válasza:Azt mondjàk, hogy, ha az ember nincs tisztában a világ dolgaival, akkor nem lesz boldog, lehet az a szüleid gondja. De ez nem teljesen van így.
Én sem vagyok jártas a politikában, tudom ki a miniszterelnök, de ennyiben kimerül a tudásom. Diák koromban anyám állandóan magyarázta ezeket, mert félt, hogy majd agyatlan libának tartanak. Ugyanúgy, ahogy a történelemnek sem vagyok a szerelmese, se az iskolai évek tantárgyain nem tudom felidézni a tananyagot.
Álomvilágban éltem én is.
Szerintem mindenki azt hitte, hogy majd én leszek az agyatlan liba, aki csak az ágyba lesz jó, de csak igazi pótléknak, mert csúnya is voltam.
Felnőttként a munkában semmi gondom a kommunikációval. Mindenről tudok beszélni. Írok is mellette, kiadták a könyveimet, az a másik életem. :) És imádok olvasni.
Az egyetemen is hasonló volt a helyzet, rendesen tudtam kommunikálni, sosem voltam túl buta egy társalgáshoz.
Életem során volt 1-2 olyan ember, aki azt éreztette velem, hogy semmire sem vagyok jó, de mindketten belátták, hogy ez nincs így (tegyük hozzá, nehezen nyílok meg).
Az írás.... na igen, szerintem a könyvszerető embereknél nagy részénél alap, hogy az írás is vonzza őket. Én már gyerekkoromban is szerettem saját történeteket kreálni, amiket le is írtam.
Amikor nyári szünetben zárva volt az iskolai könyvtár, és már nem tudtam mit olvasni, akkor arra jutottam, hogy "majd én írok magamnak saját olvasnivalót", és egy vakáció alatt több füzetnyi történet született :)
A rengeteg olvasásnak köszönhetően hálistennek sem a helyesírással, sem a szókinccsel nincs gondom, sőt: nemrég rátaláltam álmaim munkájára, ahol szintén az írásé a főszerep, és kiélhetem a kreativitásomat. Mondanom sem kell, hogy imádom :)
A rengeteg olvasás megtanított változatosan, gördülékenyen fogalmazni, ennek pedig nagy hasznát veszem most a munkám során is.
Persze mondanom sem kell, hogy a szüleim ezt nem igazán értékelik :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!