Szerintetek mik a legnagyobb hülyeségek a Harry Potter-ben?

Az miért lenne hülyeség? Nem mintha a valóságban nem lenne ilyesmi. Vagy khm hallottál már a nácikról és a kis nézeteltérésükről a zsidókkal?

Amúgy most történetügyileg nem jut eszembe semmi, majd visszatérek ha lesz valami :D. De azt tudom, hogy sosem szerettem az első könyv címét. Asszem kb fél könyv elmegy arra, hogy mi lehetett a széfben és most a Roxfortban. Na vajon mi?

Az egyik legnagyobb probléma a fandom fanatikussága. Egy részük szerintem alig olvas mást, csak a könyveket és fanficet, a másik része meg sosem tanult meg irodalmat elemezni.

Van ez a pátosz, meg fanatizmus ami miatt a rajongók még 30 fölött is habzó szájjal ugranak neki bárkinek akinek nem teszett vagy aki elemezni meri őket.

Oké, szerettem ezt a szériát, különösen az Azkabani fogolyig imádtam őket. Onnantól viszont nekem ellaposodik az egész, és hát felnőtt fejjel van egy csomó minden ami piszkálja a csőrömet.

Szerintem kb ez volt az a pont, ahol a hírnév miatt az editor túl szabad kezet engedett JKnek, és ez érződik is.

Egyre bőbb lére lettek eresztve, és az a fordulatos pörgősség ami az első pár könyvet jellemzi eltűnt...

A karakter motivációk hiánya is felmerült bennem. Tulajdonképp miért is indul neki 3 random 11 éves gyerek a főgonosznak? Azon kívül, hogy barátok, kb 0 személyes érdekük hogy pár egyszerű varázsigével útjába álljanak egy felnőtt és nagyon erős varázslónak. Oké, van a barátság meg a prófécia, de ettől még totál esélytelen 3 gyereknek ez a harc, és ezt józan ésszel bárki belátja... pláne Ron és Hermione miért is ugrik fejest egy totál öngyilkos küldetésbe, alig valamicske tudással?

Az egyetlen ok, hogy túlélték a plotarmour.

És ha már itt tartunk, a főbb karakterek mint emberek nekem nem szerethetőek, emberiek.

Egyikükkel se barátkoznék ha létező emberek lennének.

Harry igazán nem változik a könyv során, nem kezd semmit a traumájával és sokszor arrogàns (ahogy az apja is az volt). Csak egyre több és több traumát gyűjt be, ami egy idő után már unalmas.

Hermione féltékenysége, megkeseredése, és néha kegyetlenségbe hajló céltudatossága szintén egyre inkább taszított.

Emellett mind Harry, mind Ron olyan se személyiség, igazán nem találom őket érdekesnek, különösen mint tiniket.

A róka bőre szindróma, a Cursed child esetén. Az új széria nekem abszolúte nem tetszett, olyan mint egy disneylandos nosztalgia vonat, flashback flashback hátán, ami ibkább az érzést akarja visszahozni nem igazán mond újat.

Mi volt ez az időutazós fąszság? Esküszöm, öt perc az ao3on és találok neked értelmesebb, karakterhűbb, végiggondoltabb történeteket. Sokukat tinik írták...ezt szerintem nem kellett volna kiadni mint könyv.

A cursed child szerintem a leggyengébb az egész univerzumban.

Dumbledore és Grinderwald románca. Lapos, illogikus és szerintem nincs köztük kémia...hogy mit szerettek ezek egymásban? Ki tudja, a szériából nem derül ki.

Piton féle redemption arch...ami nem mosta tisztára. Ugyanaz a piti, gyerekekkel packázó, incel maradt, én még sajnálni se tudtam.

És ha már a romantikus szálnál tartunk, az eredeti széria befejezés szerintem nem volt végiggondolva, különösen a párkapcsolatok. Látszik rajta, hogy nem volt tervben hanem csak fél úton főzték ki, de még így se győz meg, hogy ezeket a karaktereket a közös traumán és a barátságokon kívül bármi összeköti.

Ginnyt mint felnőttet vagy tinit alig ismerjük meg, nekem mint gyerek maradt meg.

Ron és Hermione románca is hagy kivetni valót, nem érzem azt hogy ezeknek lenne túl sok közös érdeklődési köre, nem látjuk azt az átalakulást barátságból szerelembe.

Ettől már csak a cursed child!Hermione a tragikusabb, akiből Ron nélkül valamiért egy besavanyodott, sikertelen pitsa lesz...most akkor JK feminista vagy mi a szösz? Ez az üzenet? A pasid nélkül egy 0 leszel? 🤔

Mondjuk ki, Rowling nem ért a romantikához, kb minden párosìtása a taknyán csúszik hazáig, úgy elhasal.

JK igazán penge a világ felépítésében, ez az ami mindenkit elvarázsolt. De maga a sztori annyira nem nagy cucc, ahogy igazán nem érti az embereket, és emiatt a karaktereit se. Lehet jobban járt volna ha egy szerepjáték rendszert írt volna ahol valaki más írja a cselekményt.

Nagy mértékben egyetértek az #5-ös válaszolóval. Nagyon sok hülyeség van benne, Rowling egy csodálatos világot alkotott, de a cselekményvezetés és legfőképp a karakterek kidolgozása nem az igazi. Rengeteg olyan fanficet olvastam már, amik ezekben az aspektusokban kenterbe verik az eredetit.

Azt nem lehet töle elvitatni, h nagyot alkotott, de nem egy szépirodalmi magasság.

Én kedvelem a munkásságát, és mérhetetlen hálás vagyok neki, amiért megszépítette a gyerekkorom, emiatt nekem a HP mindig egy jó élmény marad, és idöröl-idöre újra el fogom olvasni, de ugyanúgy látom a hibáit is. Én épp ezekkel együtt szeretem.