Az olvasás miért van úgy túlistenitve?

Nem olvastam a többi válaszadó hozzászólásait.

Az emberek máshogy és másért olvasnak.

A családomban van olyan, aki végigrohan a könyvön, neki a cselekmény a fontos, az legyen meg, minden más csak körítés. Teljesen jogos az álláspontja, ő ezt várja a könyvtől, ezt kapja. Ha izgalmas a cselekmény, le se teszi egész éjjel a könyvet.

Én olyan vagyok, aki megáll és elmélázik egy-egy szó fölött, a hangzása, az íze fölött. Szeretem, ha több jelentésrétege van egy könyvnek, ha van mit kibontani, van mit felfedezni második-harmadik alkalommal is. Bitang lassan olvasok, a családom tagjai 5-6 könyvet letudnak, míg én egyet.

Van, akit az idegesít, hogy mit lehet elpiszmogni ennyit egy könyvvel, van, akit az idegesít, hogyan lehet végigrohanni többszáz oldalon egy nap alatt. Nem vagyunk egyformák. Kérlek, hogy amíg nem okoz Neked kifejezetten kárt mások olvasási szokása, addig békében vedd tudomásul, hogy az emberek sokfélék ebben a tekintetben is.

A kettős mérce persze más. Amikor német órán lebuktam az olvasással, azzal büntetett a tanár, hogy a következő órára német nyelvű fogalmazást kellett leadnom az olvasmányomról. Jogos volt és hasznos is :-)

De szerintem nem eshet azonos súllyal latba az, hogy valaki egy könyvtől nem bír elszakadni, vagy éppen belájkolja az ismerőse huszadik ugyanolyan szelfijét ahelyett, hogy a mitokondriumokról szóló tanári magyarázatra figyelne.