Mondanátok egy véleményt erről a könyvrészletről?

Szia!

Jó alapanyag. Nem szoktam szeretni az E/3-ban írt írásokat, viszont itt nem éreztem magam teljesen kívülállónak. Összeségében össze van rakva ez a részlet. Ne vessz el a későbbiekben a részletekben és szuper lesz, olyan alap amibe mehet minden IS! :)

20/L

Ez nem igazán könyvrészlet, inkább egy vázlat. A két bekezdés nyugodtan kitehetne két egész fejezetet.

Sokan vannak, akik a szobájukba zárkóznak a valóság elől, a kérdés, mi a te főszereplőd története? Amiről azt lehet mondani, hogy: igen, ez Sarah. Szerelmes dalokat is sokan hallgatnak. Ő például mit tesz a listájára? Megnevezhetsz egyet, akár idézhetsz is belőle, hogy át lehessen élni, milyen az, amikor szól a melódia a paplan és a hófehér plafon között. De ha ügyes vagy, ki is találhatsz egy dalszöveg részletet, és egy képzelt együttes szájába adhatod. Vagy megközelítheted máshonnan is. Pl. leírod, milyen az énekes hangja. Milyen hangszerek szólnak. Sokféleképpen színesíthető, és máris egy egyedi szituáció bontakozik ki. Gyakran idézett írástanács: ne mondd, hanem mutasd. Te magad is próbáld beleélni magad. Ne kelljen leírni, hogy a világ kegyetlen és fájdalommal teli, mert nem tudom eldönteni, hogy ezt te, mint író akarod lenyomni a torkomon, vagy pedig Sarah látja így, amit megfelelő tálalással elhiszek, meg tudok érteni, sőt akár egyet is tudok vele érteni. Kell, hozzá egy történet. Lehet visszaemlékezés is. Ne sajnálj egy-két mellékszereplőt bedobni, akik segítenek bemutatni, mennyire kegyetlen és fájdalmas a világ.

A telefonnál meg már az is derüljön ki, hogy ez a lány miért a soha nem látott barátját tiszteli és szereti mindennél jobban? Ne írd le előre, hogy így van, hanem például vezess le egy beszélgetést közöttük. Vagy emlékezzen vissza korábbi kommunikációjukra (ezt persze egy élő chat közben is megteheti). Attól, hogy chat-elnek, még párbeszéd zajlik közöttük, amely kiegészül a szereplő egyéniségére jellemző gesztusokkal (persze ezek eltérők egy élő beszélgetés közben megjelenő gesztusoktól). Még játékossá is tehető, hogy a lány reakcióit látjuk, sőt nézőpontkarakteres formában átéljük, de a partneréét már nem, tőle csak a szöveget idézed. Mint a való életben. Az olvasó azonosulni tud a lánnyal, mert vele együtt csak a szöveget látja, de azt leírod, hogy mit gondol mögéje, milyen érzések kavarognak benne. Egészen más szituációt teremthetnél pusztán azáltal, hogy a másik felet is nézőpontkarakteressé teszed. Az E/3 előnye, hogy több szereplő fejébe is bele lehet látni, és a köztük lévő diszharmóniával drámai jeleneteket lehet írni. Csak van egy olyan sejtésem, hogy most nem ebbe az irányba viszed. Egyelőre titokzatos marad a barát.

Rövid. Ez a legjobb szó rá. Ahogy előttem lévő írta simán hosszabban kifejthetnéd a bekezdéseket.

Leírhatod, hogy miért ilyen dalokat választott, van-e valamelyik dalhoz emléke, amiért belerakta a lejátszási listába,stb.

Kifejthetnéd azt is miért nem szeretne érintkezni a kinti világgal. Mik voltak azok az események, amik befolyásolták az életét, amiért, ha jól veszem ki egy szobájában bezárkózó illető lett.

Második bekezdésben kifejthetnéd, hogy egyáltalán hol ismert meg, miként barátkoztak össze, miért tiszteli és szereti mindennél jobban. Azt is leírhatod miként képzeli el a találkozást, stb.

Ami viszont a legfontosabb! Ne hagyatkozz csak az írási stílusra, hogy majd elég annyi. Egy jó történethez nem elég annyi, hogy jó az írási stílusa. Például hiába jó az írási stílus, ha maga a történet logikátlan, vagy túl sok benne a ,,hihetetlen fordulat", stb.

Ezért szerintem az alaptörténetet is írd le szinopszisban, hogy arra is tudjunk válaszolni.

Ja, meg olvass sokat slasher műfajból, hogy lásd mások miként írnak le egy-egy dolgot. Slasherből legutóbb igaz nem olvastam, csak hangoskönyvben hallgattam az Stephen King Halálos Árnyék volt.