Közületek ki casual és ki hardcore gamer? Hogyan jellemeznéd magad és a játékokhoz való hozzáállásodat?

Én a cikkben lévő "Csúf" szekcióba tartozom. 30 évesen család gyerek munka mellett már nincs idő felhőtlen, egész hétvégés / estés gémelésbe, mint előtte. Kb. 6-7 éves korom óta játszom videojátékkal, első játékom a Need for Speed első része volt még a 90-es évek közepéből. Meg DOS-os játékok, mint pl. Wacky Wheels, Disney játékok, ilyesmik.

Volt egy korszakom úgy 15 - huszonegynéhány éves korom között, max 25 éves koromig, amikor igazából hardcore gamernek minősültem, de nem az elégedetlenkedő fajta, hanem inkább a sokat és sok mindennel játszó. Klánoztam CoD 2-ben, egész szabadidőmben játszottam, GTA San Andreashoz készítettem autó modokat, mittudomén, volt minden.

Aztán ez szépen lecsengett, a régi kedvenc játékok kissé elkoptak, új dolgok jöttek az életemben, párkapcsolat, elköltözés, munka, miegymás. Az elmúlt 5 év már nem a hardcore gémelésről szólt.

Igényem most is lenne játszani, de nem sok mindennel már, inkább amit a cikk ír, minőségi játékkal, stb.

A cikkben szereplő hardcore gamer típus jó eséllyel ez a tizen huszon éves korosztály, akiknek még úgy kimondottan nem kell felelősséget vállalni önmagáért és másokért, iskolába jár, vagy már dolgozik, de még mindig nincs úgy elköteleződve senki iránt, szülőknél lakik, stb.

Aztán persze van olyan is, aki már elköltözött, akár párkapcsolata is van, de még mindig a szabadidő jelentős részét a játék tölti ki, mert mondjuk a barátnő is gamer. :)

De amint bejön a komoly élet, mint komoly párkapcsolat, házasság, gyerek, na ott vége a hardcore gamer életnek. Csúnyán fog nézni az asszony, ha te egész nap játszol, miközben ő rajta meg lóg a gyerek. Meg ugye a pénz is máshová fog összpontosulni, családra, lakásra, gyerekre, nem pedig PC fejlesztésre. Kivéve, ha az embernek nincsen nagyon jó fizetése, amiből futja mindenre úgy, hogy nincs hónap végén pénz számolgatás, hogy na hány Ft-unk maradt a fizetésig... :)

Szerintem ez a hardcore gamer időszak is olyan, mint a gyerekeknek a játék, idővel kinövi az ember, mert felnő. Ezzel nem azt mondom, hogy aki hardcore gamer az egy gyerek, vagy gyerekes, hanem ők még rendelkeznek azzal a szabadidővel, amivel pl. egy Csúf már nem.

A cikk nagyon részrehajló és megpróbálja két kategóriába zsúfolni (plusz a "csúf", mint átfedés) azt, amire száz is kevés lenne.

Én a NES korszak óta játszogatok, de volt némi Atari 2600 is. Majdnem minden kategóriát kipróbáltam, kivéve talán a sportjátékokat. Leginkább CRPG párti vagyok, de az RTS, TBS, FPS, TPS és roguelike játékokkal is elvagyok, ha tehetem. Engem is zavar, hogy a legtöbb modern játék debilnek nézi a játékost, de van rá egy jó módszerem. Nem játszom velük. Vagy ha csak egy része idegesítő, akkor azt kerülöm és inkább az élvezhető rétegre koncentrálok.

Nálam inkább korszakok voltak, hogy mikor, milyen játékok érdekeltek. A PC korszakom óta először az FPS és RTS, mostanság csak az érdekes és általam élvezetesnek talált játékok. Mindegy milyen régi, új, pixeles, élethű, a lényeg, hogy valami megragadjon benne.

A cikket pedig csak egy idézettel tudom jellemezni:

"Kétféle ember van. Az egyik tényleg elhiszi, hogy csak kétféle ember van, a másik nem hülye."

30+/F

Értelmetlennek tartom a kategorizálást, minden ember különböző.

A kérdésre válaszolva: két válás után visszatértem a játékokhoz, és cseppet sem hiányzik a "komoly, felnőtt" élet.

Ezek szerint én a "jó" csoportba tartozom. Bár szerintem nem lehet több millió játékost egyszerűen csak 3 csoportba sorolni.

22/N

Nyilván nem lehet 3 csoportba benyomni mindenkit, igazából a cikk húzóereje a hardcore gamer részleg, a többi kettő csak kiegészítés.

Gondolom megunta a Gamekapocs szerkesztősége, hogy a kommentelők szétszpemmelnek sok játékkal kapcsolatos hírt mindenféle dologgal, hogy ez nem jó az nem jó semmi sem jó, stb. Ami valljuk be, mindenhol megy. Legalábbis aki olvasgat ilyesmi oldalakat, az sok ilyennel találkozhat.

Pl. most a Mass Effect körül lázong mindenki, mert nem annyira hú de szépek az animációk, bezzeg más játékokban. Előtte meg telesírta mindenki a hivatalos fórumot, hogy folytassák már a Mass Effect szériát, mert ugye a 3-mal lezárult a kör.

Alapvetően egyetértek a cikkel, hogy sokaknak semmi nem jó, semmi nem elég. Az más kérdés, hogy vannak szériák, ahol a sok könyörgés ellenére sem történik semmi, epizódokon keresztül, mint pl. Need for Speed. Amit kikönyörög a nép, azt nagy nehezen megkapják, aztán kivesznek mást, ami előtte jó volt, vagy kitalálnak új butaságokat, mint az indokolatlan állandó netkapcsolat az utolsó rész esetében.

A GTA V-öt is lehúzták sokan, hogy nem annyira jó a fizika benne, mint a GTA IV-ben volt, és különben is, a San Andreasnak sokkal jobb története van, és mikor lesz már Vice City újra. Mondjuk azt senki nem veszi észre, hogy mennyire jól optimalizált játék, szemben a GTA IV-gyel, ami meg egy bughalmaz volt, amikor megjelent, egy amatőr konzolport volt az egész játék.

Persze, mindenhol van egy szűk réteg, akik mindig elégedetlenkednek, de azért a lóf@$znak is van vége, tartja a bölcs mohikán közmondás. :) Ez a cikk is erről szól, hogy elérkeztünk a fallosz végéhez gyerekek.

4. vagyok. Igen, ezek szerint én hardcore gamer vagyok, bár én sosem tartottam magamat annak. Páromat mondanám inkább hardcore gamernek. Szabadidőm szinte minden percét játszással töltöm. Van más hobbim is, szóval el tudom magamat foglalni akkor is, ha éppen nem a gép előtt ülök, de az elsődleges hobbim a játszás.

Nem éretem, hogy miért probléma az, hogy nem siklok el, mint egy vak ember, olyan animációk mellett mint amit a legutóbbi Mass Effect játék produkált. Vagy ha az előző játék a szériából jobb volt, akkor miért fáj az valakinek, hogy azt mondom, az előző játék jobb volt. Meg miért ne mondhatnám azt, hogy manapság teletömik a piacot casual f.s játékokkal, mint a sz.rt dobáló játék Steamen, ha egyszer ez igaz. Nem azért fizetek egy játékért, hogy egy 5 perc alatt összedobott vacak játékot kelljen jétszanom. Ha fizetek érte, akkor elvárom, hogy minden szempontból tökéletes legyen. Hiába mondja nekem bárki is, hogy komoly története van, ha egyszerűen nevetségessé teszik az egészet a bűnronda animációk. Nem érdekel, hogy milyen hiper-szuper a mondanivalója a játéknak, meg csilli villi grafikája van, ha egyszerűen bealszok rajta és az egész olyan, mint egy film.

Csak mert nem lelkesítek minden sz.art, amit elémdobnak, attól már kibírhatatlan "fanyalgó" hardcore gamer vagyok?