Megérné csak a Zelda Breath of the Wild-hoz Wii U-t venni?

Ezt neked kell eldöntened, hogy neked megéri-e. Mindenesetre szerintem nagyon jó lett az új Zelda, de egyébként van annyi fantasztikus játék még Wii U-ra, hogy nem érdemes CSAK egy játék miatt megvenni. A Zelda: Wind Waker és a Zelda: Twilight Princess remake-je, a Splatoon, a Mario Kart 8, a Pikmin 3, a Smash Bros, a Donkey Kong Country Tropical Freeze, a Super Mario 3D World, a Yoshi's Woolly World, a Bayonetta 1-2, a NintendoLand, stb stb, és akkor még nem is említettem a Wii játékokat, amik játszhatóak a gépen, illetve a rengeteg nagyon jó letölthető játékot is a gépre. :)

Szóval összefoglalva szerintem abszolút megéri, de pazarlás lenne csak egy játékot megvenni rá.

Switch-et még tényleg ne vegyél, mert a mostani "első kiadásos" széria még nem a legtökéletesebb. (Én legalábbis várok egy olyan verzióra, ahol lehet majd cserélni az akkut és lesz képernyővédő fólia hozzá, mert állítólag a dokkoló minden ki és behelyezésnél karcolja a képernyőt.)

Egyébként én azt mondom, ha ennyiért már lehet Wii U-t kapni használtan, akkor érdemes beruházni rá. Mivel a Nintendo a casual gamer réteget célozza, ezért a játékaik elsősorban nem a látványra, hanem a szórakoztatásra mennek. A Zeldán kívül más játékok is vannak, amit érdemes beszerezni és kipróbálni.

Amúgy Zelda BotW szerintem egy hihetetlenül jó és izgalmas játék. Még csak 3. napja játszom vele és azt kell hogy mondjam hogy ez a valaha készült legjobb Nintendo játék.

Egy kb. 360 km2 területű, szabadon bejárható világot kapsz (kb. 1,5x nagyobbat, mint a Skyrim világa és csak 20 km2-el kisebbet mint a GTA V-é, a Witcher 3 világa méretének pedig kb. a fele). De annyira el lehet veszni benne, hogy az valami hihetetlen. Engem kicsit emlékeztet a Witcher 3-ra és a Minecraftra.

Itt van egy teszt, ami nagyjából tökéletesen jellemzi is a játékot: [link]

Én csak ajánlani tudom mindenkinek ezt a játékot.

Előző vagyok. Csak annyit fűznék hozzá a játékhoz, hogy én 3 db dolgot hiányolok piszkosul a játékból.

- Nincs irányjelzés a térképen ami megmutatná hogy merre van a fő küldetésszál, emiatt gyakran el lehet tévedni

- A craftingolás korlátozott. Pl.: nem lehet fegyvereket barkácsolni (mint a Minecraftban). Vagy az ellenségtől vagy mindenféle ládákból szeded össze azokat, esetleg megveszed jó drágán

- Az egyik legfontosabb: nincs lehetőség a fegyverek vagy egyéb felszerelés megjavítására. Pl. van egy nagyon jó kardod, ami egy idő után eltörik és ezért rá kell álnod a rozsdás kardokra és botokra ahelyett

Eleinte elég sok türelem és kitartás kell ahhoz, hogy az ember kiismerje magát. De ettől függetlenül még mindig nagyon jó és élvezetes játék.

Utolsó:

-De van irányjelzés :D Ha rányomsz az A gombbal az egyik küldetésre a menüben, akkor fogja jelölni a kis- és a nagy térképen is, hogy hova kell menned.

-Vannak helyek a játékban, ahol készítenek neked fegyvereket bizonyos alapanyagokból.

-Az éppen eltörni készülő fegyvereket tényleg nem lehet megjavítani, de a rozsdás fegyverek újjá varázsolására van egy trükk.

Ez a casual-hardcore játék elválasztás pedig szerintem nem túl helytálló, sokkal inkább magukat a játékosokat lehet besorolni egy bizonyos csoportba, mintsem a játékokat. Én pl. egy elég hardcore játékos vagyok: nem adok fel egy játékot sem, mert túl nehéz, próbálok a legtöbb játékban mindent megcsinálni, a fő hobbim a videojátékok, és nagyon bele tudok merülni a videojátékok történelmébe. Ezek "ellenére" majdnem kizárólag Nintendo gépeken játszom. Persze, vannak játékok, amik sokkal inkább egy hardcore vagy casual réteget vonzanak be, ahogy a Nintendo esetén pl. a Brain Training vagy a Wii Sports egyértelműen inkább a casual játékosok körében lesz népszerűbb, viszont bármelyik Zelda, Metroid, vagy Donkey Kong játék majdnem minden értelemben nagyobb arányban a hardcore játékosok választása, mint mondjuk egy Fifa, Forza, vagy egy Call of Duty.

5-ös vagyok

Egy kicsit tényleg ki kell javítsam magamat, mert a legtöbb kijelentésem sajnos túlságosan elhamarkodott volt.

- Az irányjelzést olyan mértékben értettem, hogy a térkép ugyan jelöli hogy melyik irányba kell menni, csak az adott útirányt nem mutatja meg sajnos. Te pedig eldöntheted hogy mész (a szó szoros értelmében) tökön-paszulyon, hegyen-völgyön toronyirányt, mígnem bele futsz valami "életveszélyes dologba" - legyen az egy feneketlen szakadék, egy meredek emelkedő, egy ellenséges horda, egy hatalmas folyó vagy tó stb. Vagy szépen nekiállsz és szisztematikusan megtervezed az útvonalat, ugyanis hiába van ösvény, sokszor kell letérni róla (főleg mert az ösvény mentén is sokszor lehet ellenséges, túlerőben lévő hordába futni).

De mindezt kárpótolja az, ha már sikerült hozzáférést nyerjél a tornyokhoz vagy szentélyekhez, akkor már tudsz oda teleportálni. De amíg ez nincs, addig akár órákig tartó barangolásra is fel lehet készülni, ami rengeteg játékórát igényel majd, amíg az ember nem kezdi kiismerni magát a terepen. Lehet hogy ez akár napokat is igénybe vesz (függően attól hogy hány órát játszik valaki egy héten). Ez olyan dolog, amit a játékidőbe bele kell kalkulálni.

„-Vannak helyek a játékban, ahol készítenek neked fegyvereket bizonyos alapanyagokból.„ Az éppen eltörni készülő fegyvereket tényleg nem lehet megjavítani, de a rozsdás fegyverek újjá varázsolására van egy trükk.” 

Valóban, viszont azt nemigazán kötik az orrodra, hogy hogyan is van ez. Jópárszor ehhez igénybe kellett vennem a „gugli”-t, mert különben lövésem nem lett volna hogy tulajdonképp mi merre hány méter.

Pl. A legtöbb nyersanyag csak uprage-elésre való, a komolyabb fegyvereket a mindenféle ősi alkatrészekből tudsz készíttetni magadnak egy meghatározott helyen (csak addig el is kell jutni, mire erről tudomást szerzel).

A fegyverekkel történő mahinálás külön taktikai gondolkodást és tervezést igényel. Meg kell tudnod, hogy melyik fegyver hogyan, meddig, és milyen ellenfelek ellen használható. Azt is ismerned kell, hogy egy nagyobb csatának milyen felszerelés birtokában állhatsz neki, ami sokszor fog fejtörést okozni (lévén hogy a jobb fegyverek csak elszórtan találhatók). Mivel fegyvert nem lehet javítani, ezért mindig az erősebb és tartósabb fegyverek beszerzésére kell spekulálni. Ami szintén rengeteg időt fog igényelni – főleg amíg ki nem ismered magadat. (Merthát mire mész fegyver nélkül egy ilyen hatalmas világban?)

Tehát én ezt az egész játékot olyannak látom, mintha egy tartalmas regényt olvasnál. Nem lehet a közepén kinyitni a könyvet, hanem szépen, fokozatosan bele kell ásnod magad, amíg meg nem ismered a szereplőket, a cselekményt és a történetet, hogy képes legyél követni az eseményeket. Ilyen ez a játék is.

Ami a casual-hardcore dolgot illeti; én ezt úgy tudnám felfogni, hogy ki hogyan éli bele magát egy adott játékba, vagy játékokba és mennyire válik a függőjévé. Hogy párhuzamot kéne-e vonni az alkalmi és a komolyabb játékok között, az is egyéni nézőpont kérdése (pl. egy Angry Birds vagy Witcher III között). Én azt nézem, hogy egy illető a szabadidejét (és az anyagi forrásait) mennyire köti a videó és egyéb játékokhoz.

Én is nagy Nintendo rajongó vagyok és elsősorban a Nintendo játékokra specializáltam magamat (annak ellenére szívesen játszok PC-s játékokon is). Hiába van otthon nagy gyűjteményem, hiába olvasok sokat az épp megjelenő játékokról és hiába vásárolok néha napján egy-egy játékot, én mégsem tekintem magamat hardcore gamernek. Ugyanis ritkán, elvétve fordul elő, hogy több órás játékokba vetem magam. Inkább csak olyan „egyfajta kikapcsolódás” nálam a játék, ha épp nincs alternatív szórakozási lehetőség, nem pedig fő tevékenység. Ezért én csak „casual” azaz alkalmi játékosnak tekintem magamat.

Csak annyit fűznék hozzá, hogy sokan panaszkodnak, amiért nincsen "rendes sztorija" a játéknak. Csak a szokásos klisé, hogy "van egy hős, aki megmenti a hercegnőt és szembeszáll a gonosszal". A játék pedig nagyjából a barangolásról, a kalandozásokról és a felfedezésekről szól (magyarul hogy megismerd a világot, amiben vagy).

Én azt mondom, hogy ez a játék nem is igényel komolyabb sztorit, hiszen a játékélmény bőven kárpótol ezért. Ilyen szempontból egy kellemes csalódást fog tapasztalni. A lényeg, hogy mindig lesz valami a játékban, ami "fejtörést" fog okozni, tehát a játék nem esik bele abba a hibába, hogy ismételje saját magát. Hihetetlenül sok játékóra kell ahhoz, hogy valaki eljusson oda, hogy alaposabban megismerje a játék nyújtotta környezetet és ez alapján kiismerje saját magát a játékban (akár casual, akár hardcore gamer).

Ezért is CSAK AJÁNLANI tudom bárkinek, aki szeretné kipróbálni.