Minél szebb, jobb grafikával jelennek meg új játékok, annál inkább azt érzem, hogy az egyszerűbb a jobb, hangulatosabb, hányan vannak még így?
Valószínűleg koromból is adódik, bár nem tartom magam annyira idősnek 31 évesen, de úgy tűnik számít. Egyszerűen az az érzés fog el, hogy engem ez a játék, megjelenés már nem hoz lázba. És nem azért, mert az én konfigom képtelen lenne futtatni, hanem mert annyira nem játékszerűnek érzem a dolgot, tényleg ennyi erővel elmehetnék a szabadba egyet sétálni, ott megkapom kb. ezt a megjelenést. Lehet, hogy dopamin, ingerküszöb túlcsordulás az oka, de ez nem magyarázza meg azt, hogy amikor kijön egy kis Indie fejlesztőtől valami szándékosan retró stílussal készült játék, az felcsigáz. Tényleg egy bizonyos kor után minden úgy kezd működni fejben, mint a zenénél, hogy képtelen vagy élvezni az újabbat? Vagy csak egyszerűen eljutottunk arra a szintre, hogy a játék már nem játék feelinget ad a túl szép megjelenése és mechanikája végett, hanem valóság érzetet, és ez öli meg az egészet?
Csak hogy példákat is mondjak, mikor néztem videókat pl. a Dead End Road nevű kis horror játékról, az sokkal jobban lázba hozott, mint az a sok más tucat cím, amiben szinte tökéletes a grafika (jellemzően Unreal engine -ben készülnek gondolom), a hang is jó, a színek is jók, minden szuper, csak éppen unott tekintettel élem meg az egészet. Természetesen vannak kivételek, ahol szép a grafika is, és nagyon para érzés fog el elejétől a végéig, de ezek ritka mint a fehér holló. Ilyen pl. a Little Nightmares, vagy ami még nincs teljesen kész, csak demó, ez pedig a Beware autós horror, de könyörgöm, ez nagyon kevés cím amiben szép is a megjelenés. Csak én vagyok ilyen fajta, hogy nagyon ritkán fog meg úgy igazán valami, vagy tényleg kevés az igényes játék? Szóval ez a két kivétel is bizonyítja, hogy valószínűleg akkor mégsem a szép grafika lehet az oka, hanem a kidolgozása a játéknak? Érdekelne a pszichológiai háttere a dolgoknak.
Megértelek. Jó magam a boomerek táborát erősítem. (40)
Ma címek, megjelenések annyira nem vonzanak. Van pár játék, amikkel online nyomom, kb az nekem bőven elég. Egy Call of Duty istentudja hanyadik része hol van egy HalfLife 1-2, Duke Nukem 3d, UNreal heroes 3, warfracf játékok szintjéhez. Akkoriban még játékokat csinálnak, ma a profit jelent mindent.
Egy jó dizáj jobban megmarad az emberben, mint a realisztikus grafika. Ha valaki realizmust akar látni, kikapcsolja a gépet és látja.
Viszont a modern játékokkal sokkal nagyobb gondok vannak, mint hogy mennyire ragad meg a grafikájuk. Szerintem azok a dolgok sokkal többet számítanak a csalódottságod szempontjából, de tudatosan kevésbé veszed észre.
Kis ízelítő, mire gondolok:
Átérzem amit mondasz kérdező, szintén így vagyok ezzel, a 30-as éveim közepe táján. Talán 5-10 éve kezdődhetett el nálam a folyamat. Egyszerűen eljutottam oda, hogy míg régen sokszor imádtam, mostanra kifejezetten untat a realista kinézet. Az a durva hogy eleinte azt hittem meguntam a játékokat és kiégtem végleg, ennyi volt. Aztán kiderült hogy szerencsére szó sincs erről! Az indie vonalat korábban is ismertem, viszont az segített visszatérni a játékokhoz, végre újra tudtam élvezni őket. Egyébként nem tudom hogy ez kortól függ-e, de szerintem bizonyára kihat rá. Minél tovább játszik az ember mainstream, realista kinézetű, egyre inkább egykaptafa játékokkal, annál inkább sablonosnak fog neki tűnni, és idővel megunja. Nálam legalábbis ez történhetett.
A másik dolog pedig amivé mostanra vált a mainstream játékipar. Egyre inkább úgy éreztem ez már nem nekem szól, nem én vagyok a célközönsége. Egyre több dolog zavart. Legyen az a kényelmetlenül túlpörgetett tempó, az aktuális trend és divathatások, a felszínesség, a kötelező és már unalmas dubstep témák, az erőltetett és fárasztó vicceskedések... De amit mégnagyobb bajnak éltem meg, hogy kiveszett a kihívás a legtöbb modern AAA játékból! Checkpoint checkpoint hátán, kötelező átvezető audioszinkronos cutscenekkel. És a legtöbb esetben szuperkönnyű minden, csak végig kell menni rajta, menni ahova a nyíl mutatja... Ahogy lett a gaming egyre inkább mainstream, annál inkább levitték a kiadók a színvonalat, és ennek a nehézség és kihívás is látta a kárát. A másik dolog amit mégnagyobb bajnak tartottam, hogy mindent a grafikának és fizikának rendeltek végül alá. Tehát a látvány és felszínesség, mindezt úgy hogy gyakran optimalizálva sincs és már a nasa is kevés lenne a normális futáshoz, össze vissza akad még drága gépeken is. Az hogy szinte kötelezően realista a kinézet, szintén unalmas egy idő után. Ráadásul mivel hatalmas összegeket emészt fel ez a fajta realista grafika, fizika, meg hogy sztárokkal vesznek fel minden szöveget, így már kísérletezni se nagyon mernek, ipari termékként vegytiszta képletre állítják elő a sok modern AAA játékot sokszor pusztán a mégtöbb pénzért... Szóval egy idő után tényleg meg tud csömörleni az ember ettől az egésztől.
Itt jön képbe az indie vonal. Egyediség, kreativitás, kísérletezés, valódi, és sokszor szeretetből készített játékok. Csomó régi "kihalt" genre képviselve van, amit manapság nem érné meg AAA játékként elkészíteni, itt viszont nagyon is kiszélesedik a paletta indie kereteken belül. A grafika visszatért normális egyensúlyba, számít de nem elsődleges, és főleg nem üldözik az unalmas realizmust, hanem van mindenféle: stilizált, pixelart, voxel, low poly, igazából nem is a grafika számít itt már, hanem az egyedi stílus maga. Meg egyszerűen érződik hogy ezeknek az alkotásoknak sokszor lelke van. A gameplay is gyakran változatos, érződik nagyon sokszor hogy a készítők is régi gamerek akárcsak mi, és ugyanazokon a régi játékokon nőttek fel, és sokszor az inspirálja őket 1-1 modern indie darab elkészítésénél is.
Nálam jelenleg oda futott ki ez a történet, hogy mostanra indie játékok mellé bekerültek a méginkább ismeretlen, házi készítésű darabok is. Open source portok, régi játékok teljesen új átiratai, jó értelemben vett modernizálásai, a régi jó előnyöket meghagyva, és a hátrányokat kijavítva, gameplayt mégtovább csiszolva. Nagyobb modding projektek, meglévő régebbi jó játékokhoz teljesen új játék átiratokként. Meglévő enginekből szintén teljesen új, rajongók által készített játékok. Illetve rákaptam most a régi jó 16 bites konzolok emulálására is. És azt láttam ezzel sem vagyok egyedül, 30 éves darabok, és mégis a mai napig aktív modding scene van hozzá! Ez nagyon meglepett, de ezek fényében amikről itt beszélünk ebben a témában is, teljesen logikus. Egyre több embert vonz be a retro, az indie, és a különböző házikészítésű garázsprojektek, modding is. Mostanában redditen is egyre többet látom ezt, és csak örülni tudok neki, mivel egyre több kreatív alkotás is születik ennek hála. És mindez egyfajta reakciója és ellenmozgalma is a jelenkori sablonos és unalmas AAA játékiparnak. Érdekes időket élünk, sose gondoltam volna hogy így ér végül körbe ez a folyamat.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!