Dark souls csak az ember idejét igényli, semmi más készséget nem igényel?
Ugyan azokon a pálya szakaszokon kell végigmenni 5-10-20-40-70x mire tovább lehet jutni.
-Viszont nem reflex játék, mint a Sekiro. Mert elég lassú a játékmenet.
-Nem kell agyalni az itemizáción, mint pl. a Diablo-ban, h 1000 féle variáció van és egy apró módosítás is teljesen megváltoztatja a karakter működését. Pár dolgot kell nézni, leginkább a súlyt és a különféle tárgy statisztikák nagyot nem befolyásolnak a Dark souls-ban.
-Nem kell logikázni, gondolkodni, mint pl. a Zeldában. Nincsenek fejtörők. Max annyit kell megjegyezni, h milyen támadásai vannak az ellenfeleknek.
-Történetben nem kell komoly döntéseket hozni, elmélyedni a karakterekben, mint a Witcher-ben. Van jó története, de az úgy elvan rejtve, h jó részét netes keresésből szedi össze mindenki, az meg nem olyan, mint amikor benne vagyunk a játékban és elvisz a story.
-Nincs jó grafikája, mint pl. RDR 2-nek. Az atmoszféra jó, de az elég sok játékba jó, még egy Wonder Boy-ban vagy Neverhood-ban is, amik ezer évesek.
Így a kihív marad, de ez nem észbeli kihívás, nem reflexbeli, nem stratégia béli. Csak az, h hajlandó-e a játékos rászánni ugyan arra a kis pályaszakaszra 0,5-1-2 vagy több órát.
Vagy nem így van?
válasza:A DS1 tényleg nem annyira reflexjáték még, elég lassú a te mozgásod is meg az ellenfélé is. Ettől függetlenül a harcnak flowját, az időzítéseket nagyon jól ki kell tapasztalni.
Igen, elég hosszú idő alatt bárki rá tud erre érezni, azt hogy ez mennyi idő, embere válogatja.
De ha belegondolsz ez MINDEN nehéz játékról elmondható, elég idővel bárki el tudja ezeket sajátítani még az is akinek 0 érzéke van hozzá.
A reflexeken is lehet fejleszteni hacsak nem egy idős emberről beszélünk pl.
DS3ban sokkal gyorsabb a harc egyébként.
Valamint sokkal kevesebb a bullshit environment-halál benne (amikor azért halsz meg mert beleakadsz egy pixelnyi kilógó izébe) ezért számomra jóval kevésbé frusztráló is.
"a különféle tárgy statisztikák nagyot nem befolyásolnak a Dark souls-ban."
Na ezzel nem értek egyet.
Eléggé komplex a weapon scaling, érteni kell hozzá és csak akkor lehet nagyon op buildeket csinálni.
Persze ettől még háttérbe szorul amögött hogy tudj rendesen időzíteni a harc közben, de jelentősen meg tudod vele könnyíteni a dolgodat.
A sztori része a DSnek az mindig is opcionális volt szerintem, ha abba az 5%ba tartozol akit érdekel a világ akkor bele tudod ásni magad, ha csak a gameplay érdekel akkor arra fókuszálsz.
De az igaz hogy csak a történet miatt nem éri meg játszani vele.
Én személy szerint sosem a kihívás miatt szerettem a FromSoft játékokat hanem az exploration aspektus miatt. Ezért pont a sekiro tetszik a legkevésbé (mert az egész játékban szinte végig ugyanaz a környezet/ atmoszféra)
Szerintem ha akarsz még egy esélyt adni neki akkor próbáld ki a 3ast, ha az se jön át akkor szimplán nem a te ízlésed.
Az atmoszféra nagyon bejött a 3 részben.
Szerintem nem is a legbénább voltam benne, mert pl. a nagy fát 3. nekifutásra legyőztem, firelink shrine előtt az első nagyobb ellenséget 2. nekifutásra.
Viszont úgy éreztem, h van benne egy csomó időrabló rész. Amikor egy 5 perces szakaszon kell végigmenni 10-15x, már azt is feleslegesnek tartom, pláne, h ha meg is tanulom elsajátítani annak a szakasznak a mechanikáját, az később nem fog előjönni. Nem úgy van, mint pl. az Ori-ban, h nagyon nehéz, 10-15x neki kell futni bizonyos részeknek, de az ott megtanultakat aztán folyamatosan használom és a következő nehéz szakaszban az előzőben megtanultakat kell alkalmazni és még hozzátenni valamit... Dark Souls-ban nem, ott akkor jön elő ismét, amit egy szakasznál megtanultam, ha újra végig akarom vinni. Ráadásul nem csak az 5 perces szakaszokat kell ismételgetni, hanem van, h 10-15-20 perces szakasznak kell nekimenni 10-20x.
A statisztikákat tényleg nem éreztem olyan komoly tényezőnek. Diablo 3-ban volt, h sokat kellett gondolkodni, h milyek cuccot rakjam be, milyen kövekkel, milyen skillekkel párosítva, hogyan módosítgassam a tárgyakat nem csak 1-2 tulajdonságát stb. Dark Souls-ban ilyen nincs, szerintem a súlyra kell figyelni, azon kívül elég egyértelmű, hogy mit pakoljak a karakterre. Lehet variálni, de a végén én azt csináltam, hogy trainer-el felhúztam a karakterem, kb. 30millió lélekkel, feltoltam a statokat, jó cuccokat rápakoltam a karakterre és nem éreztem akkora változást. Sőt alig éreztem. Továbbra is annyi volt a fontos, h tudjam, h mozog az ellenfél és ennyi.
Én 14 órát raktam bele. Az első 5 óra volt újszerű, érdekes. Utána idegesítő kezdett lenni, mert úgy éreztem rabolja az időmet és közbe nem érnek story béli élmények, karakter interakció béli élmények, az új mechanikák elsajátításából fakadó élmény, grafikai élmény se. Csak a szenvedés utáni sikerélmény, amit újabb szenvedés követ. Nem a szenvedéssel van a baj, mert sok nehezebb játék van, de azok adják pluszba a tanulás, fejlődés, grafika, történet élményét is és nem úgy nehéz, h abban rejlik a nehézség, h van-e 3 órád egy 10 perces szakasz ismételgetésére, ha van akkor megugrottad a nehézséget.
Csalódás sajnos, pedig megpróbáltam tényleg pozitívan hozzáállni.
válasza:Ezt mindenhová bekommenteled.
Mindhárom részt végigtolni, legalább 120 óra de inkább 150 óra + DLC-k. Összesen kb. 200-250óra.
Az jó sok gammelés egy 14 évesnek.
Pláne egy dark fantasy-ben.
Akkor az egész család kb. 600-750órát játszott csak ezzel.
Biztos örült az antigammer feleség, h annyi időt rakott a család a Dark Soulsba amennyi idő alatt 0 ról erős közepfokra egy nyelvet meg lehet tanulni vagy egy harcművészetben eljutni pl.a fekete övig...
Persze mást is lehet csinálni, de ha napi 3 órát játszik valaki, akkor is 20-25 nap minden nap kell játszani, h egy rész meglegyen. Napi 3 óra játék minden nap még sok egy fejlődő agynak. Ha meg kevesebb óraszámba játszotta ki, akkor egy rész elhúzódik 2-3 hónapig, az meg értelmetlen, mert addig elhúzni.
Ezt legalább már 3-4 helyen olvastam itt gyakorin, h bekommentelted.
válasza:Az egyetlen betegség itt az indokolatlan hazudozás.
Rohadt lenéző ez a mozgássérültekkel kapcsolatban. Ha valaki mozgássérült, akkor ő már elcseszhet több száz órát gyerekként, 14 évesen egy felnőtteknek szóló dark fantasy-vel. Mi mást csinálhatna, hiszen mozgássérült, igaz?
vicc
válasza:Ilyet én is tudok írni rád és még súlyosabbakat is.
Azért egy mozgássérültet így ledegradálni nagyon nem szép dolog. Csak kevés az agykapacitás, h értelmezni tudd, h miért megszégyenítés, amit csinálsz?
Ilyet leírni, h ha már fogyatékos, akkor több 100 órát elcseszhet gyerekként, felnőtteknek szóló játékokra. Ez a beteg. Vagy kamu a story a feleségről és a sérült gyerekről vagy elég szomorú, h a saját gyerekedről így gondolkodsz. Ha már mozgássérült van ideje játszani. Ez megszégyenítés.
Nagyon szomorú és a legrosszabb, h nem is tudsz összetett mondatok értelmezni vagy érdemben reflektálni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!