Nektek mi volt az eddigi legkellemesebb filmes csalódás?

Ant man and the wasp. Számomra csak egy újabb szuperhősös filmnek indult, amit józanul nehéz kibírni a logikai hibák, a sablonos mondanivaló és a hatalmas látvány mögötti gyenge színészi teljesítmény, a rövid snittek miatt, amit látszik, nem tudták filmre vinni egyszerre... Aztán mégsem volt annyira rossz. A gyerek színész nagyon frankó. A történet sablonos, de mégis megmutata, hogy a medveállatkának van letjogosuktsága. Még alkohol mentes sörrel is nézhető volt. Na nem mondom, hogy bármikor meg tudnám nézni úgy, hogy tudna újat mutatni, még úgy sem, ha másodszorra szemüvegem is felvenném. De egy estére jól kikapcsolt. El tudta feledtetni velem a világ nagy problémáit, amivel küzdök naponta.

Pozitív csalódás volt.

Memorial Day - 2012

Nagyon amerikai, nagyon propaganda, nagyon nyálas filmre számítottam. Nem volt csurgó propaganda. Végre azt is mutatta, amit hátra hagyott a háború és azt, hogy szó szerint rosszul lesz valaki azért, mert katona karriert választotta.

Kellemes meglepetés volt.

Iceman 2017

Viszkis - kritikák lehúzták, minden konzervatív ismerősöm fullba tolta a kretént, hogy milyen rossz. Kíváncsivá tettek. És nagyon tetszett a film. Azóta néhány embert letiltottam Facebookon.

Outsourced sorozat - aki indiaiakkal dolgozik, annak bele kell nézni!

Warcraft: A trailer alapján nagyon pocsék filmre számítottam, de megnézve tetszett, bár nem volt túl emlékezetes.

Marvel filmek: Alapból sosem szerettem a szuperhősös történeteket, ahol a nevetséges jelmezekben feszítő hősök teljes komolysággal küzdenek a még nevetségesebben kinéző gonosztevőkkel. De aztán valaki rábeszélt, hogy nézzek meg párat, és eléggé megszerettem őket. Valahogy sikerült egy sokkal hihetőbb, és jobban működő világot alkotniuk a szuperhősök köré, mint amit a korábbi filmekben, rajzfilmekben láttam (sokat segített a jelmezek ésszerű szintre való visszaszorítása is). Illetve sikerült olyan jó arányban vegyíteniük a humort, a látványos akciójeleneteket, az érzelmesebb részeket és a változatos, szerethető főszereplőket, ami többször nézhetővé teszi ezeket a filmeket, annak ellenére, hogy egyik sem egy remekmű.