Milyen motívumok vannak a Testről és lélekről című filmben? Illetve mik a jelentésük?

Mit értesz motívum alatt?

Számomra ez a szó üres, elcsépelt, semmitmondó.

Szimbólumokról, képi tartalom mögöttes mondanivalójáról több észrevételem is volt a filmmel kapcsolatban, de nem találtam motívumot, amit ki lehet emelni, mint egy versben, vagy egy zeneszerző életpályájában.

A szarvasok jelképezik a tudat alattit, a lelket, a vágyódást egy másik világba. A tél klasszikus halál, ínség jelképe, ahogy azt ki is mondják, hogy ételt kerestek és osztottak meg egymással. A megosztás a törődés jele és az arról szóló gondolatok, hogy valaki törődik velem és az jól esik a törődés igénylésének a jele és vice-versa. Így ez azt jelenti, hogy mindkét szereplő vágyik a gyengédségre, a ősi és természetes törődésre, de nem találják abban a világban, amiben élnek.

Egy lelki és egy testi fogyatékkal élő ember van a filmen: az egyik autista és nem érti meg az érzelmeket, az iróniát, a társadalmat, a társas életet, a másik keze bénult le és ezért van egy erős szégyen érzete. Mindkettő visszataszítónak, furcsának van titulálva mind a társadalom, mint a fogyatékot átélő számára, ezért sem ápolnak kapcsolatot másokkal, miközben a tudatalattijuk igényli a társaságot.

Az esetlenségük további képi ábrázolása, amikor az étteremben sokáig csak az ember felét lehet látni, ráadásul pont azt a felét, amit ők nem látnak, amire ők nem figyelnek, ami csak külső szemlélőnek tűnhet fel: azaz úgy kezdődik ez a jelenet is, hogy a világ teljesen mást lát belőlük, mint amit ők látnak egymásban.

A közönséges válasz, hogy az öreg lány miről álmodik annyit közöl velem, hogy egy idő után elérhetetlen vágyak lesznek, amik Máriában még meg sem születtek.

Ezek átvitt értelmű képek számomra, nem motívumok. Semmi ismétlés nincs benne, semmi harsány határokkal körülvett szabályszerűség nincs benne, ezért számomra ez nem motívum, mint a szőtt szőnyegen egy-egy ismétlődő alakzat, vagy a köcsög festésen egy népi motívum.

A testileg és lelkileg beteg ember összehasonlítást én is észrevettem, de kiegészíteném azzal, hogy a nőnek is a film végére igencsak megsérül a keze. A férfiről is lelkisérült bizonyos szempontból.

Másik érdekes ellentét, amikor a nő megveszi a párducot (aminek olyan feje van, mint a pasasnak :D), és azzal ismerkedik. A férfi meg hívja a régi szeretőjét és azzal "gyakorol".

Ráadásul a régi szeretőt tényleg csak dugni hí1vta, szeretné kitenni, amin ő fel is háborodik, hogy dugni igen, aludni nem? A főhősnővel meg pont fordítva: álmodni igen, de dugni nem.